Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Nagy-Kanizsa város története. Haíis Istvántól
34 Grasicstól Szapáry gróf tulajdonába ment át a vár s az üj tulajdonos szintén egy lakóházat építtetett magának a városban, azon téglákból, melyek még a várból eddig megmaradtak. Ezt a házat máig is „vár"-nak hívják-. A vár fundamentumában levő óriási termésköveket pedig 1840. év táján a városi tanács kiszedette és azokkal kirakatta a Fő-utczát mindkét oldalán, hogy az örökös sárban lehetővé tegye a gyalogjárást. Ekkor tünt el végleg a régi vár annyira, hogy a vizsgálódó szem most alig képes megállapítani helyét a buja rétek kiemelkedő körvonalaiban. Szapáry István gróf utódok nélkül (1743-ban) meghalván, uratlanul maradt vagyonát a hscus foglalta el. Ettől pedig rövid idő múlva megszerezte gróf Batthyány Lajos nádor, kinek örökösei máig is birják. A Batthyány család örökös viszálkodásban állott Kanizsa polgáraival, kiktől elfoglaltak erdőt, rétet, földet, sót megkiserlették urbárium alá is vetni őket. A város régi levéltára majdnem teljesen elpusztult a sok viszontagságban. — A török uralom alatt senki sem gondoskodhatott róla, utóbb a megyében portyázó kuruczok és labanczoktól kellett ótalmazni s e végből a levéltár egy részét Csáktornyára szállítani, -— a későbbi időkben pedig a gyakori tüzesetek és folytonos hurczolkodás folytán az oklevelek elkallódtak. Leégett 1779-ben a városház is, és ettől fogva egész 1787. esztendőig, mikor az uj városház felépült, --a tanács a városi ispita-házban (kórház helyiségeiben) tartotta üléseit. (A mostani városház pedig 1874. évben épült 200 ezer frt költséggel.) A város nagy erőfeszítéseket tett, hogy önálló szabad királyi várossá lehessen. E czélból igen sokszor, nevezetesen 1739-ben, majd 1742-ben, azután 1791-ben deputatiókat küldött a magyar királyhoz Bécsbe. A király aztán elrendelte a vármegyének és később a Batthyány herczegeknek ez ügybeni meghallgatását, de ezek mindig megtudták akadályozni Kanizsa óhajtásának teljesedését. (Legutóbb pedig 1891. márczius 12-én folyamodott az országgyr Uher Ödön budapesti fényképész felvétel. 1. Petőfi-utcza Nagy-Kanizsán.
