Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Nagy-Kanizsa város története. Haíis Istvántól

33 ték Kis-Kanizsa városrésznek kiszakitását Nagy-Kanizsa város területéből. A rácz családok 1690-ben itthagyták addigi lakóhelyüket és a törökök társaságában kivándoroltak Törökországba. A török uralom alatt a következő négy részből állott Kanizsa városa : 1. Óváros vagy Régi-város, 2. Újváros, 3. Külsőváros vagy Előváros és 4. Ráczváros. (A német leírásokban ; 1. Alte-Stadt, 2. Neue-Stadt, 3. Vorstadt és 4. Raitzenstadt.) Az Óváros és Újváros, mint említettük, a tulajdonképi várban feküdt s igy c két városrészt elpusztították a várfalakkal együtt, — de jelenleg is fenállanak : a Külsőváros (most I—V. kerület) és a Ráczváros (most Kácz-utcza a VI. kerületben.) (Uher fényképe.) Szent János templom. Városháza. Nagy-Kanizsa Főutczája. A várban lebontott épületek köveiből a városi lakósok segítségével Perge Kristóf várkomendáns a franciskánusok részére templomot és zárdát építtetett, melyek máig fenállanak régi formájukban. Szintúgy épségben van máig is a templom tornyára akkor feltett görögkeleti kettős kereszt. A félig lerombolt várat Grasics báró kapta tulajdonul oly feltétel mellett, hogy köteles a falakat teljesen szétbontani. A báró ugy teljesítette kötelezettségét, hogy az előbbi Külsővárosban házat építtetett a várfalak köveiből, s azután abbanhagyta a falak szétbontását, mihelyt nem volt szüksége többé az építési anyagra. IIaus és Hukkman.n: ZuUimegyei évkönyv. ' .