Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Keszthely története. Bóry Imrétől

KESZTHELY TÖRTÉNETE. Irta: Eóry Imre. Keszthely és vidéke régészeti szempontból édes hazánk egyik leggazdagabb, legérdekesb helye, miként azt a hírneves régész, néhai dr. Lipp Vilmos gymn. igazgatónak eredménydús ásatásai bizonyítják. A tudós tanár szenvedélyes kutatásai alapján az ó- és középkor közé eső történelemnek, a népvándorlás korának idejéből világosan beszélő számos emléket nyertünk ama 3000 sirból, melyet a fáradhatatlan régiségbúvár 1879—82-ig gyűjtött Keszthelyen Keszthely. a város alsó részén s a hévizi út kanyarulatánál elterülő, általa felkutatott dobogói sirmezőkről. Dr. Lipp Vilmos ásatásainak eredményét le is irta „A keszthelyi sirmezők" czimü művében, melyből megtudjuk, hogy Keszthely a római korban Castellmn, később az Árpád- és vegyesházbeii királyok korában Gesztéi, a hun korban, sőt az azt megelőző időkben nagy temetkező, tehát bizonyára nagy telepedő hely volt. Midőn a rómaiak időszámításunk kezdetén hazánk dunántuli részét elfoglalták és Pannónia név alatt provinciává, megerősített végtartománynyá tettek, Keszthely és vidéke Fölső-Pannoniához tartozott. Traján császár Keszthelyt és a tőle délre eső Fenék pusztát (Mogentiana) váracsokkal erősítette meg.