Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Keszthely története. Bóry Imrétől

A Keszthelyen emelt őrtorony körül, melyet 1880-ban bontottak le, nagyobbszámu őrség lakhatott, sőt a körületben levő szőlőhegyekben : Cserszeg, Tomaj, Gyen es, Diás, Vonyarcz és Vashegy községekben is rómaiak laktak, mint azt a leletek minden kétségen kivül helyezik. A keszthelyi őrtorony a grófi kastély előtti dombon állott. A Festetics grófi család könyvtárában levő okmányok Keszthelynek mint községnek létezéséről, melynek alapítása körülbelől egyidejű a honfoglalással, az 1019. évig engednek visszapillantani. Keszthelynek, mint jelentékeny helynek szereplését számos királyi irat bizonyítja. A várost az 1567. 1602. és következő országgyűlések országos végvárrá tették s hadi közmunkát rendeltek megerősítésére, melynek azonban ma semmi nyoma sincs, mert a mai Keszthely éppen nem nyújtja a „megerősített végvár" képét. A honfoglalás után néhány századon át valószínűleg királyi birtok volt Keszthely; a királyi leiratok tartalma, peres ügyekben Ítélkezés, a város lakóinak s érdekeiknek védelméről tanúskodó iratok arra engednek következtetni. Később a Bakacs, Sárközi és Pethö családok birtokába került a város s néhány százados fejlődéséről keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a korszakalkotó események hatásaitól Keszthely is ment maradt, mint a dunántuli rész több hasonló városa, hol sem török sem tatár nem pusztított. Haladt szép csendesen, a mint a korszellem követelte: a középkorban középkori módon, ujabb időben pedig előre. A 48-iki szabadságharcz minden jó hazafit tettre serkentő mozgalmaiból azonban már Keszthely is kivette a maga részét. A fegyverfogható polgárság tekintélyes része, a tanuló ifjúság, tanárok, sőt premontrei rendtagok -— szóval ifjak és férfiak végig küzdöttek a szent harezot, melynek egyes, a szabadságharcz történetéből ismeretes epizódjai részben városunk falai közt, részben vidékünkön történtek. A -18-as honvédek közöl ma még 32 él városunkban. A szabadságharcz lezajlása óta Keszthely gyorsabban fejlődött s ma egy szépjövőjü város mozgalmas képét mutatja. Keszthely város a Balaton tavának délnyugati sarkán a cserszeg-tomaji szőlőhegyek végső nyúlványaiként tekintendő fensikon, a természet szépségeivel gazdagon megáldott vidéken terül cl. E fensik lejtőjét, a hajdani magas Balatonpartot a víztől ma jókora rétség választja el. A Sió csatorna, mely a víz levezetésére szolgál, nem első ilyen mű, mert Galerius római császár is lecsapolta a Balatont, melyben a viz tapasztalás szerint 15 éves pe'riodusokban — tetemesen megnövekszik, mint azt a jelen év is bizonyítja.