Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)
IV. A muraszemenyi ferences kolostor és az újudvari keresztes konvent az Árpád-kori Zala megyében - 1. A szemenyei ferences kolostor
IV. A muraszemenyei ferences kolostor és az új udvari keresztes konvent az Árpád-kori Zala megyében 1. A szemenyei ferences kolostor A középkor egyik legelterjedtebb szerzetes közössége a ferenceseké volt. Assisi Szent Ferenc tanai alapján szerveződött apostoli szegénységet és bűnbánatot hirdető közösségeket 1210 és 1223 között szervezték renddé. Rendkívüli gyorsasággal terjedtek Európában. így Magyarországon is korán, már II. András uralkodása alatt megjelentek Első kolostorukat 1229-ben alapították Esztergomban. Rövid időn belül pedig már önálló rendtartományt alkottak. Haza elterjedésüket nagymértékben elősegítette IV. Béla király támogatása is. Hogy fejlődésük, főleg a tatárjárás után mennyire gyors volt, azt mutatja kolostoraik száma: 1300-ra már 41 rendházuk volt. 263 A mai Zala megye területén a középkorban létező hét - eredetileg is ferences rendháznak épült - kolostor 264 közül csak a szemenyei alakult már az Árpádok alatt. 265 De ha az Árpád-kori területet tekintjük, akkor is csak ez az egy rendház létezett a 13. század végéig. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt szemenyei kolostor volt tehát a legkorábban alapított zalai ferences rendház. A Mura mentén elhelyezkedő Szemenye helység első említése 1222-ben fordul elő, amikor Hahót fiai osztozkodtak a birtokaikon. Tudniillik II. Búzád fiai: ^agister Búzád mester, Chak comes, Eristuanus, Lanceret, Yven et omnes alii fratres" 1234-ben beleegyeztek, hogy II. Hahót fia I. Mihály egyedül birtokolja Szemenyét. 266 Ez az I. Mihály volt az, aki 1248-ban létrehozta az említett ferences rendi kolostort. 267 Mihály az 1248-iki káptalani gyűlésen 268 elmondta, hogy mennyi alamizsnát - búzát, fűszereket, bort, egyházi ruhát - akar a barátoknak évente adni. Látható, hogy ingatlant a szerzetesek ekkor még nem kaptak, hanem csak az élelmezésükhöz és ruházkodásukhoz szükséges dolgokat juttatta nekik az alapító. 269 Később e rendház felett a kegyúri jogokat az ugyanezen nemzetségből származó Alsólendvai Bánffy család tagjai gyakorolták, s a kolostort családi kolostortemp-lomként is használták. Az alapító család későbbi tagjai is mindig jótevői maradtak a rendnek ill. a kolostornak, ezért tudott itt a magyar ferences provincia háromszor 270 is káptalant tartani. Az idők folyamán a rendház teljesen elpusztult. Végvárrá épített formáját is csupán abból a váralaprajzból ismerhetjük, amelyet nagy valószínűséggel Giulio Turco készített 1569 táján. 52
