Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

II. Bencés monostorok az Árpád-kori Zala megyében - 2. A tihanyi bencés apátság

1351-ben, amikor Nagy Lajos törvénnyel szabályozta a hiteleshelyi tevékenységet, ennek folyamán több kisebb zalai konventtől visszavonták hiteles pecsétjüket, Zalavár továbbra is töretlenül folytathatta ilyen jellegű tevékenységét. így nem véletlen, hogy hiteleshelyi munkája éppen ettől az időtől vált igazán fontossá.

56 Jelentőségét bizonyítja, hogy ezt a munkáját akkor is folytatta, amikor az apáti szék egy évtizedig üresen állt.

57 A korai hiteleshelyi tevékenységét már csak kevés oklevél tanúsítja. Ennek egy 1341-ben pusztított tűzvész az oka. A veszprémi káptalan 1341. szeptember 15-én kelt oklevelében, Miklós zalavári apát kérésére bizonyítja, hogy az apátság levéltárában tűz ütött ki, mert a sekrestyés barát elaludt, az égve felejtett gyertya pedig meggyújtotta az iratokat. A tűzben több oklevél is elpusztult.

58 A zalavári hiteleshely működése - a kapornakival együtt - az 1567. évi törökdúlás után szűnt meg. 1575-ben Zala vármegye úgy döntött, hogy a konvent levéltárát a Vasvárra kell átvinni.

59 Ezt azonban nem hajtották végre. Majd öt évvel később a rendelkezést úgy módosították, hogy a levéltárat Szombathelyre szállítsák.

60 A két levéltár anyaga végül is 1583-ban került Szombathelyre.

61 2. A tihanyi bencés apátság Egykor Zala megyében helyezkedett el a tihanyi apátság is, mivel a Balaton északi része, sőt még a Bakony déli vidéke is Zala megyéhez tartozott. A tihanyi apátságot részben „a saját, felesége, fiai és leányai, élő és elhalt rokonai üdvére", és részben temetkezőhelyül I. András király alapította - a Magyarországon egyébként ismeretlen - Szent Ányos tiszteletére. Valószínű, hogy miként egykor Anasztáz pannonhalmi apát Szt. Márton püspök oltalmába ajánlotta Szt. Istvánt, úgy hívták föl András figyelmét György és Leduin francia származású püspökök a válságos német háborúk alatt Szent Ányosra. Arra a püspökre, aki székvárosát, Orleanst Attilával szemben megvédelmezte, és akit a frank és a francia királyok patrónusukként tiszteltek.

62 Sírja zarándokhellyé lett számukra, és ünnepélyes eskük színhelyéül szolgált szerződések és szövetségkötések esetén. A hűtlenséggel vádolt főurak szintén itt tettek esküt, hogy magukat tisztázzák. Egyes vélemények szerint I. András király éppen fivére, Béla vetélkedésének akarta Szent Ányos szentélyének alapításával elejét venni.

63 Az építést 1053-ban kezdhették, de 1055-ben már annyira befejeződött, hogy felszentelhették és felolvashatták az alapítólevél fogalmazványát.

64 Ez az oklevél nemcsak régisége és eredetisége miatt fontos, hanem amiatt is, hogy ez az első eredetiben fennmaradt olyan szövegemlék, mely latinul íródott ugyan, de összefüggő magyar nyelvű szövegrészletet tartalmaz. 18