Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében

V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében A pálosok remeterendje magyar földön keletkezett. Az első szerzetes közösségek megszervezése a 13. században a Dunántúlon történt. 1225-ben Bertalan pécsi püspök a Mecsek hegységben élő remetéket szervezte szerzetesekké, 1246-ben pedig Özséb esztergomi kanonok a Pilis hegységben élőket gyűjtötte össze. A pálosok forma szerinti megalakítására csak 1262-ben tettek kísérletet, amikor Özséb római útja alkalmával megpróbálta elfogadtatni IV. Orbán pápával a rendalapítást. Ekkor azonban a pápa a döntés előfeltételeként egyházlátogatást írt elő annak megállapítására, hogy a már meglévő remeteközösségek (anyagilag és szellemileg is) alkalmasak-e az Ágostonos Regula használatára. E látogatás elvégzésével a veszprémi püspököt bízta meg. A visitatio azonban a pálosokra nézve negatív eredménnyel zárult: Pál püspök ugyanis az excommunicatio (kiátkozás) terhe mellett megtiltotta a további kolostorok alapítását. így a rend szabályzata és Szent Ágoston reguláinak engedélyezett bevezetésére csak később - 1308ban - került sor. A rend, melynek 1250 előtt csak 3 kolostora volt, 1263-ra már 12 rendházat számolt. A pálos kolostorok alapításának virágkora a 14. század első, ill. második felére tehető.

306 A 16. század közepéig - a rend remete jellegének megfelelően - csaknem kizárólag lakott helyektől távol, leginkább dombvidékeken, forrás közelében épültek a pálosok remeteségei. Csak kisebb birtokokkal rendelkeztek, ellátásuk biztosítására szőlőt, malmot és halastavat próbáltak szerezni vagy létesíteni. Napjaikat imádsággal, olvasással, elmélkedéssel és kétkezi munkával töltötték. Lelkipásztori munka végzésére nem törekedtek.

307 A pálosok szerzetesrendjük alapításától kezdve működtek az építészet terén. Első kezdetleges kolostoraikat, kápolnáikat és templomaikat maguk építették. Erre utalnak a rend tevékenységéről szóló szabályok, melyek a kétkezi munkát sürgették, az évkönyvek szavai,

308 és erre vallanak az első pálos telepek.

309 Az első kolostorok igen egyszerűek voltak. A pálos épületek tervezetére a következő megjegyzéseket teszi Ádám Iván: a pálos tervezet nélkülözi a torony alaprajzát. Csak a későbbi (17. századi) építéseknél emeltek tornyot a Ny-i zárfalhoz. A pálos templomoknál egyenes záródású szentély (mint pl. Tálodnál) ritkán fordul elő, leggyakoribb a félkörös apsziszáródású rendszer (Bakonyszentjakab, Badacsony, Köveskút és esetleg Vállus). Feltűnő, hogy a hajó tagozódása is rendszeresen elmarad, többhajós templom csak elvétve akad.

310 A rendelkezésre álló adatmennyiség igen szegényes, és a templom, valamint a hozzá kapcsolódó szállásépület viszonya csak néhány esetben 59