Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

A front 1945 április 3-án érkezett a térségbe,

14 a szovjet csapatok ezen a napon vonultak be Gutorföldére és Náprádfába. A következő napok rémálmos zűrzavarában több civil egyén, mint például Czigány Péter és Fitos Sándor is életét veszítette, az anyakönyvi bejegyzés szerint lövés által.

15 A községek parancsnoka először egy ismeretlen szovjet őrnagy, majd pedig egy bizonyos Kuzejov nevű főhadnagy lett.

16 A harcok során súlyosabb károk nem érték a falvakat,

17 leginkább a gutorföldei községi népiskola sérült meg, részben a már említett olasz hadifoglyok ottléte, illetve a német csapatok kivonulásakor egy közeli hídrobbantás miatt.

18 Az iskolán kívül a plébánia, valamint néhány magánház és gazdasági épület rongálódott meg, amelyeket viszonylag gyorsan kijavítottak.

19 1945 tavaszától sorra alakultak a szovjet, valamint az új magyar központi hatóságok által engedélyezett pártok. Újjáalakult a képviselő-testület is, de ekkoriban a legfőbb hatalom az ún. nemzeti bizottság kezében volt. Ennek működését, ténykedését a források hiánya miatt sajnos nem tudjuk rekonstruálni, de a pártélet alakulását annál inkább. Gutorföldén 1945. április 18-án alakult meg a Magyar Kommunista Párt (MKP) helyi szervezete.

20 Vezetője 1945 októberében Somogyi Kálmán kovácsmester volt.

21 A többi pártról, illetve helyi prominenseikről egy 1946 februárjában keletkezett dokumentum tájékoztat. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) gutori szervezetét Tuboly Lajos, a Független Kisgazdapártot (FKGP) pedig Fitos József vezette.

22 A negyedik engedélyezett párt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) viszonylag későn alakult meg Gutorföldén. A zászlóbontás 1946. augusztus l-jén történt meg, elnöknek Kosztor Imrét, titkárnak Fercsák Lajost, jegyzőnek pedig Pénzes Józsefet választották.

23 Egyes források szerint Náprádfán már 1946 elején is működött az FKGP Varga Lajos elnökletével.

24 Mindenesetre egy másik dokumentum szerint 1946. november 2-án tartották az alakuló - esetleg újjáalakuló - ülést a helyi kisgazda szimpatizánsok. A kb. 25 jelenlévő, maga közül Leránt Károlyt elnöknek, Bakon Imrét társelnöknek, Tóth Imrét ügyvezető elnöknek, Molnár Gábort alelnöknek, Bálás Bélát titkárnak és Czigány Istvánt pénztárosnak választotta meg.

25 Egy évet visszaugorva az időben - de nem elszakadva a pártpolitikától nagyon fontos esemény tanúi lehetünk. 1945. november 4-én tartották meg a háború utáni első országgyűlési helyesebben ismét csak nemzetgyűlési választásokat. Ekkor, a mai értelemben vett általános választójog bevezetésével, soha ennyien nem szavazhattak még Magyarországon. Gutorföldén 631-en kaptak szavazati jogot, akik közül 559-en éltek is vele. A zalai választókerületben induló öt párt közül itt az FKGP szerezte meg fölényesen a győzelmet, a maga 86,23 %-ával. Az NPP 7,87 az MKP 2,86, az SZDP 1,97, míg a Polgári Demokrata Párt (PDP) mindössze 1,07 %-ot kapott a faluban. Náprádfán, ha lehet mondani még egyértelműbb volt a helyzet, 72