Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

hiszen itt a Független Kisgazdapárt 97,17 %-ot kapott, az összes többi párt a maradék tíz szavazaton osztozott.

26 A belpolitikai helyzet gyors változása miatt 1947-ben újólag az urnák elé szólították az embereket. Az augusztus 31-én megtartott, később „kékcédulás"-ként elhíresült választásokon már lényegesen több párt indulhatott a két évvel korábbihoz képest. A már ismertetettek mellett, főként a Kisgazdapárt szétdarabolódásával létrejött újabb pártok gyarapították a létszámot, úgymint a Demokrata Néppárt (DNP), a Független Magyar Demokrata Párt (FMDP) és végül a zalai kerületben nem induló Magyar Függetlenségi Párt. Előbbi kettő mellett először mérette meg magát Zalában - a már 1945-ben is létező - Magyar Radikális Párt (MRP). A zalai kerületben induló nyolc párt közül Gutorföldén még mindig az FKGP bizonyult a legsikeresebbnek, amely némileg eltért a megye, illetve a régió trendjétől, ahol a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt tarolt. Gutoron közel 42 %-ot szerzett a Kisgazdapárt, a DNP 25-öt, az MKP 13-at, az NPP pedig 12 %-ot. A többi párt a maradék néhány százalékon osztozott. Náprádfán érvényesült a tágabb környezetre jellemző trend, hiszen itt a DNP 61 %-kal toronymagasan megnyerte a választásokat. A második helyen messze leszakadva a Kisgazdapárt végzett a maga 13 %-ával, őt követte az MKP csaknem ugyanennyivel, majd az SZDP következett valamivel több, mint nyolc százalékkal. A többi párt helyi eredménye említésre sem méltó.

27 Ezt követően egészen 1990-ig az országgyűlési választások eredményei, karöltve a helyi, tanácsi választások eredményeivel - az egypártrendszer miatt - nem alkalmasak arra, hogy abból a helyi társadalom valós politikai tagoltságára következtethessünk. Mint arra már korábban céloztunk, a háború után közvetlenül, de még utána esetenként egy-két évig is a képviselőtestületek helyett az úgynevezett nemzeti bizottságok lettek a falu vezető grémiumai. Tagságát nagyon szigorúan, pártpolitikai alapon állították össze, úgy, hogy minden működő párt egyenlő képviselethez jusson. Mivel az engedélyezett pártok (1945-ben a számunk mindöszsze hat, amelyből a kisebb településeken általában a négy nagyobb működött) többsége (MKP, SZDP, NPP) egy oldalra, mégpedig a baloldalra húzott, ezért ezekben a bizottságokban általában a „baloldali blokk" dominált az MKP vezetése mellett. 1946-os dokumentum szerint a gutori nemzeti bizottság vezetője ekkor Somogyi Kálmán volt, aki egyben az MKP helyi szervezetének titkári teendőit is ellátta. Az alelnök ugyanekkor (1946. április) Fitos József, tagok pedig Brefka Alajos, Iszák Lajos, Tompos József, Cseke József, Tompos Vince és ifj. Pál József voltak.

28 A pártok meglehetősen sűrűn cserélgették delegáltjaikat, előfordult, hogy az adott párt minden képviselőjét visszahívta és újakat küldött be a bizottságba.

29 1948. június 11-én például Mátay Sándor lemondott elnöki posztjáról, helyére Brefka Alajos került, az alelnök Kontor Imre lett.

30 73