Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)
Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története
például az 1973-ban újjáválasztott közös tanács - ekkor már Szentpéterfölde is ide tartozott - már csak 33 tagból állt. A korhangulatra jellemző, hogy büszkén jelentették, miszerint a szavazás már déli 12 órára befejeződött. 16 A rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokat 1990 őszén tartották Magyarországon. Gutorföldéről a következő személyek kerültek be a képviselő-testületbe: Bangó József, Kertész Tibor, Kozma László, Pálinkás Béla, Szakái István, Dr. Tóth Ottó, Dr. Török László, és Varga Imre. Gutorfölde és volt közös tanácsbéli társközségei között szinte példa nélküli kölcsönös viszony alakult ki a választások után. Míg más községek a volt közös vagyon megosztása kapcsán, bírósági perekkel tarkítva évekig marakodtak, addig Gutorföldével a volt társközségek (Csertalakos és Szentpéterfölde) 1990. november 27-én közös képviselő-testületet alakítottak, egyúttal körjegyzőségbe tömörültek. 17 Az 1994 decemberében megtartott önkormányzati választás meglepően magas részvételi arányt produkált a faluban. A választójogosultak 72 százaléka járult az urnákhoz és választották meg a következő képviselőket: Tóth László, Hári László, Juhász József, Kozma László, Mihálka Kálmán, Péterfy Ferenc, Piller János, Szenté Zoltán és Tóth Károly. 18 A képviselő-testület 1997. július 24-i ülésén rendeletet fogadott el a falu címeréről és zászlajáról, valamint annak használati rendjéről. 19 1998-ban a következő képviselők kaptak bizalmat négy évre: Dr. Nagy Artúr, Péterfy Ferenc, Mihálka Kálmán, Szenté Zoltán, Vidovics Miklósné, Döklen János és Piller János. 20 A legutóbbi, 2002 őszén megtartott önkormányzati választás után a képviselőtestület tagja lett: Péterfy Ferenc, Vidovics Miklósné, Dr. Nagy Artúr, Mihálka Kálmán, Döklen János, Tuboly Zoltánné és Piller János. A gutoriak bizonyára elégedettek lehettek a korábbi testület munkájával, hiszen egy fő kivételével - mint fentebb látni is lehet - újjáválasztották a korábbi ciklus képviselőit. 21 A testületi szint mellett az egyszemélyi vezetőnek sem kis szerep jutott a település életének alakításában. A falu politikai vezetője 1950-ig a községi bíró, a tanácskorszakban (1950-1990) először a végrehajtó bizottság elnöke, majd 1971-től a tanácselnök. A rendszerváltás óta polgármester áll a települések élén. A század közepéig csak töredékes, illetve pontatlan adataink vannak arra nézve, hogy mikor kik álltak községi bíróként Gutorfölde és Náprádfa élén. A rekonstruálást az is nehezíti, hogy meglehetősen sűrű volt a váltás ezen a poszton. Adataink szerint Gutorföldén a Tanácsköztársaság idején a bíró Nemes Lajos, a helyettese pedig Czigány Károly volt. A következő adatunk a harmincas évek elejéről származik, amikor Pálos József viselte ezt a tisztséget. 1937-ben a források Mátay Ferencet és Horváth Jánost nevezik meg községi bíróként. Ugyanekkor azt is megtudhatjuk, hogy a gutori bíró fizetése évi 90 P volt, ami igazán nem tekinthető soknak. 22 A háború után 95
