Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története

Mátay Lajos viselte az ekkor különösen sok feladattal járó és nem túl népszerű bírói tisztet. О 1946 áprilisában le is mondott, helyére április 27-én Káli Dezső került, aki 1948 májusáig állt e minőségében a falu élén.

23 A következő bíró Brefka Alajos lett. A náprádfai bírókról részletesebb információkkal rendelkezünk. Az első világháború idejéből csak helyettes bíróról van tudomásunk Leránt István személyében. 1919 augusztusában Rákosa Ferenc, 1919 decembere és 1922 szeptembere között Török Sándor a bíró. Ettől kezdve viszonylag folytonosak az adataink: Magyar Pál 1922-1924, Török János 1924-1925, Borosán Ferenc 1925-1926, Török Károly 1926-1928, Rákosa Ferenc 1928-1930, Takács József 1933-1936, Czigány Lajos 1936-1938, Tamás József 19381939, Czigány György 1939-?.

24 A háború után - többek között - Tóth János, Török Sándor és Rákos Vendel lettek községi bírók.

25 A tanácsrendszerben, 1950-től a végrehajtó bizottság elnöke (köznapibb nevén - de csak 1971-től hivatalosan - a tanácselnök) számított a település első számú politikai vezetőjének. Az ötvenes évek elején, botrányoktól tarkítottan, meglehetősen sűrűn váltogatták egymást az elnökök. Ennek egyik oka az volt, hogy a község hagyományos társadalma számára elfogadhatatlanul, a felsőbb hatóságok nőket, asszonyokat ültettek ebbe a funkcióba, akik közül nem is egynek ráadásul semmi köze nem volt Gutorföldéhez. Első vb-elnökké ily módon - a már ismert - Soós Ignácnét tették meg, akit pár hónappal később, 1951 januárjában „kiemeltek" a megyei tanács begyűjtési osztályának vezetőjévé. Helyére Tüske Istvánnét akarták behozni elnöknek, de már vb-tagnak is alig tudták megválasztatni (15-en szavaztak mellette és 12-en ellene). Ezután a végrehajtó bizottság „saját kebeléből" már megválasztotta elnökének, de még meg sem melegedhetett, ugyanis szűk egy hónap múlva ismételten az elnökválasztás volt a téma.

26 1951. április 7-én ifj. Pál Józsefet választották vb-elnökké Gutorföldén, helyettese Brefka Alajos lett.

27 A fluktuáció, az ún. „káderforgó" azonban ezzel nem állt meg, ugyanis 1951. novemberében már Tóvári István ült a vb-elnöki székben.

28 Egy évvel később azonban ő már csak a helyettes, az elnöki pozícióba Farkas Imréné került. 1953 közepén ugyanitt már Osvald Gizellát találjuk, majd egy több hónapos interregnum után 1954 közepén Nagy Ferencné neve mellett tűnik fel a vb-elnök titulus. Nagyné 1955 eleji botrányos távozása után újfent a már némi helyi tapasztalatokkal és rutinnal is rendelkező, Soós Ignácné tűnt fel a színen és lett a vb-elnöke 1955. szeptember 10-én. Soósné második visszatérése sem sikerülhetett azonban valami fényesen, ugyanis 1956 májusában már Nagy Gyula - igaz csak megbízottként a gutori vb-elnök.

29 Személyével valamelyest nyugvópontra jutott ez a fontos káderkérdés, hiszen 1959-ig viselte ezt a tisztet, ami az eddigiekhez képest mindenképpen konszolidációnak számított. Őt egy rövid időre, 1960-ig Kékesi 96