Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)
Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története
A két világháború között Gutorföldén és Náprádfán a képviselő-testület 12 főből állt, amelyből tehát hat fő volt a virilista, azaz a legtöbb adót fizető jogán automatikusan bekerült személy és hatan voltak a választott tagok. Példának okáért 1944-ben a következő személyek fizették Gutorföldén a legtöbb adót, és számítottak virilistának: Bartha Miklós 9038 P, Boronyák Károlyné 727 P, Z. Czigány László 550 P, Ábrahám Alfréd 360 P, Kelemen Pál 347 P, Preisz Lajosné 295 P. A képviselőség persze nem volt kötelező, azt helyettesítéssel is meg lehetett oldani, mint az több esetben történt is. Ugyanekkor Náprádfán Szerdahelyi Ferenc 568 P, Mátay János 473 P, Vizsy Boldizsárné 405 P, özv. Czigány Józsefné 348 P, Mihálka István 320 P, Rákos Vendel 257 P adófizetéssel számított virilisnek és lett tagja alanyi jogon a képviselő-testületnek. 1 * Ugyanebben az időszakban Gutorfölde községi szervezete a következőképpen nézett ki: bíró, helyettes bíró, 2 esküdt, közgyám, jegyző, segédjegyző, irodai alkalmazott, kisbíró, bába, 2 éjjeli őr. Náprádfán ez a következőképpen nézett ki: bíró, 2 esküdt, kisbíró, 2 éjjeli őr. 12 A második világháború után a képviselő-testület - mint láthattuk a nemzeti bizottság javára - veszített jelentőségéből, működése egyre formálisabbá vált, bekerülni pártpolitikai alapon, a koalíciós pártok delegálásával lehetett. 1947-ben a gutorföldei képviselő-testületbe a következő személyek tartoztak: Cseke József, Monostori Pál, Iszák Lajos, Tuboly József, Gyurka József, Kámán Károly, Iker Sándor, Bíró József, Somogyi Kálmán, Brefka Lőrinc és Bécs István. Náprádfa képviselői ugyanekkor: Varga Lajos, Szerdahelyi Ferenc, Tamás József, Bakon Sándor, Czigány István, Molnár Gábor, Czigány József, Bakon Imre, Fitos János, Nagy József, Tuboly Ferenc, Bollér József, Németh István, Iker Lajos. 13 1950 októberében, a tanácsok megalakításával egy merőben új helyzet állt elő a helyhatósági igazgatásban. Idézve az első tanácselnök, (egészen pontosan ekkor még a végrehajtó bizottság elnöke) Soós Ignácné 1950. december 5-én elmondott beszédéből, a kor jellegzetes stílusában szerezhetünk tudomást a tanácsok feladatairól: „Feladatunk sokkal szélesebb körű, mint a régi közigazgatásé. A tanácsnak kell összefogni a község gazdasági, társadalmi és kulturális vezetését és [kell] nevelnünk a dolgozókat az államunk iránti kötelezettségek megtartására, állami fegyelemre." 14 Szervezeti szempontból Gutorfölde 1950-1963 között önálló tanácsú község volt, míg Náprádfa ugyanezen idő alatt Csertalakossal alkotott közös tanácsot, ahol Náprádfa volt a székhelyközség. 1963-ban a három községet tanácsilag egyesítették, a székhelyközség Gutorfölde lett. A társközségek sora 1970-ben Szentpéterföldével bővült. 15 Az 1963-ban megalakult községi közös tanács 37 tagot számlált, ami eleve lehetetlenné tette, hogy ott a rábólintáson kívül érdemi munka folyjék. Ezt központilag is felismerték, így 94
