Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története

Pl.: a bíró által kiszabható büntetés nagyságát, annak felső mértékét, a földesúr állapította meg. A XVII-XVIII. századból származó adatok azt bizonyítják, hogy több falu is tartozott egy bírósághoz. így tudunk csörnyeföldi, kisszigeti és pákai bíróságról, hogy csak a közelieket említsük. Az említett szerződésen szerepel a falu pecsétje is. Ismereteink szerint ekkor használták először, korábbi használatáról nincs tudomásunk, mint ahogy Gutorföldének sem volt, amit 1777-ben - a kilencpontos kérdőív készítésekor - ki is jelentettek. Az 1848-as újoncozási jegyzőkönyvből ismerjük Gutorfölde jegyzőjének, Buday Ferencnek a nevét.

4 Érdekessége a dolognak, hogy az 1855. március 23-án, 24 község által pákai székhellyel létrehozott orvosi kör jegyzőkönyvén viszont Náprádfa pecsétje nem szerepel. Azt Czupi István és Czigán György látta el kézjegyével. Gutorföldét Mátay Lajos bíró és Mátay István esküdt képviselte. Ők szintén csak kézjegyükkel látták el az okmányt.

5 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően, a Bachkorszakban a községek adminisztrációját a községi jegyző végezte, legtöbbször több települését is, aki többnyire egyben a tanító is volt. Legáth Gábor pákai plébános a tanfelügyelőséghez küldött memorandumában azt kérte, hogy a „tanítókat általában" tiltsák el a jegyzőségtől. Ez országos gond lehetett, mert a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1870ben elrendelte a tanító-jegyzőknek az egyik hivatalról való lemondását. Az 1860-as években sorra alakultak a körjegyzőségek, amelyek már szorosabb szervezeti egységet jelentettek, mint a több faluban megválasztott ugyanazon jegyző. A XIX. század második felére a közigazgatásra vonatkozóan sincs adatunk, csak néhány bíró nevét ismerjük, ezek a függelékben találhatók. Gutorfölde és Náprádfa területe - legalábbis a két falu egyesítéséig - alig változott a XX. század során. 1910. január 1-jei hatállyal a korábban Szentkozmadombja községhez tartozó Görbőpuszta Gutorföldéhez került.

6 Az elkövetkezendő évtizedekben jobbára csak tervek születtek a területszervezés megváltoztatására, de ezek különböző okok miatt rendre nem teljesültek. 1924-ben a gutorföldei körjegyzőséget át akarták tenni - egy nagyobb szabású járási átszervezés keretében - a novaiból az alsólendvai járásba, amelyet a képviselő-testületek nem támogattak. Mikor azonban ugyanezen évben a novai főszolgabíró, a hivatalának felépítéséhez kért pénzügyi segítséget a náprádfaiaktól, azok inkább a zalaegerszegi járáshoz szerettek volna csatlakozni.

7 1925-ben - egy szintén átfogónak induló közigazgatási reform részeként - Csertalakos községet akarták Náprádfához csatolni, de ez sem valósult meg.

8 A két falu területiségét illetően valójában a legnagyobb 91