Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

kommunizálásán ügyködött, melynek érdekében Zalaegerszegen, a megyei hatóságoknál is eljárt. A tiltakozó Boronyákot Koncz lefogatta és a Zalaegerszegi Forradalmi Törvényszék elé vitette, ahol azt pénzbírságra ítélték. Boronyák és Koncz között pénzügyi vita állt a háttérben, előbbi szerint a főmolnár az ő tüzelőjén saját hasznára (pl. borért) őrölt, nem adta ki teljesen a lisztet és kárt tett a malomban is.

4 A nagy kataklizmák elmúltával az élet rövidesen visszatért a normál kerékvágásba, a politikai indulatok legfeljebb egy-egy helyi vagy országgyűlési képviselő-választás alkalmával izzottak fel. Néha azonban ez is elmaradt, mint például az 1920-as nemzetgyűlési választások alkalmával. A választójogi rendelet alapján, ha csak egy jelölt volt, nem kellett megtartani a szavazást, hanem a kérdéses személyt, - automatikusan - megválasztott képviselőnek nyilvánították. Gutorfölde és Náprádfa ekkoriban egyaránt a zalabaksai kerületbe tartozott, ahol az előbb említett módon Fangler Béla „diadalmaskodott" a KNEP (Keresztény Nemzeti Egység Pártja) színeiben, amelynek különösen a Nyugat-Dunántúlon volt erős a szavazóbázisa. 1922-ben újfent országgyűlési képviselő-választásokat tartottak Magyarországon, és ezúttal a gutoriak és a náprádfaiak is az urnákhoz járulhattak. Meglehetősen szűkmarkúan mérték ekkor még a választójogot, Gutorföldéről 192-en, Náprádfáról pedig 124-en voksolhattak. Meglepően kevesen adtak le azonban érvényes szavazatot, előbbi helyen 118-an, utóbbiban pedig mindössze 57-en. Azt sajnos a forrásokból nem tudjuk meg, hogy eleve kevesen mentek el, vagy ilyen nagy számú volt az érvénytelen szavazat. Mindenesetre a baksai körzetben induló Hajós Kálmán, Sztankovszky Imre és Buchberger József közül az Egységes Párt (tehát az akkori kormánypárt) hivatalos jelöltje, Hajós Kálmán kapta a legtöbb voksot mind a két faluban. Ezt követően 1926-ban tartottak újabb választásokat, amikor mind a két faluban - Buchberger József ellenében - a már ismert és kipróbált Hajós Kálmán nyert, mint a kormányzó Egységes Párt hivatalos jelöltje. 1931-ben, a korszak legelső „választásához" hasonló szituáció állt elő, ugyanis ismételten csak egy jelölt akadt a kerületben, Dobrovits Milán Egységes párti jelölt személyében, akinek így gyakorlatilag megmérettetés nélkül került a mandátum a birtokába. A harmincas évek elejének kiteljesedő gazdasági válsága erodálta a kormánypártot, amely Gömbös Gyula 1932-es színre lépésével nevet is változtatott, felvéve a Nemzeti Egység Pártja (NEP) nevet. A párt sorainak rendezése azonban nem sikerült maradéktalanul, amit többek között az is jelzett, hogy az 1935-ös parlamenti választások alkalmával a falvainkat is magában foglaló választókerületben nem tudtak kormánypárti jelöltet indítani. A két induló közül Némethy Vilmos a Független Kisgazdapártot, Eitner Sándor pedig az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, mint a nyilasok pártját 68