Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

képviselte. A győzelmet mind a két faluban, és a kerületben is a kisgazda jelölt szerezte meg. Az 1939-es választások alapvetően különböztek a korábbiaktól abban, hogy azok az egész országban, így a falvakban is titkosak voltak, szemben a korábbi nyílt szavazásokkal. Részben ennek hatására - a kormányzati adminisztráció ugyanis nem tudta befolyásolni az emberek politikai meggyőződését - a szélsőséges, nyilas pártok Gutorföldén és Náprádfán a listás szavazáson - sőt Náprádfán egyéniben is - abszolút többséget szereztek, de mindenesetre mindenhol nyertek. Ezzel szemben az új névre keresztelt kormánypárt, a Magyar Élet Pártja (MÉP) kénytelen volt beérni a szavazatok 20-30 százalékával, míg a nagy vesztes a Független Kisgazdapárt lett. Ez a jelenség nem volt egyedi, a Nyugat-Dunántúlon sok helyütt hasonló folyamatok játszódtak le.

5 A második világháború véres eseményei 1944-ig elkerülték Magyarországot, de a frontról érkező tragikus hírek egyre félelemkeltőbbek voltak. A korábbi évek háborús nélkülözései, a jegyrendszer, a kötelező állami beszolgáltatás mind-mind eltörpültek ahhoz a sorstragédiához képest, amely 1944 tavaszán vette kezdetét az országban. Áprilisban megkezdték a zsidónak minősített személyek gettóba szállítását, majd a koncentrációs táborokba való deportálását. A gutorföldei zsidók elszállítása 1944. május 16-án reggel 6-kor A náprádfai Bakon Pál az 1930-as években 69