Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba: A falu és környékének története a XX. században

Március 15-i megemlékezés a gutor- Kőkereszt a náprádfai temető földei világháborús emlékműnél bejáratánál ebből következtethetünk arra, hogy talán nem történt semmi tragikus. Berta Sándor a gutori falusi tanács elnöke volt, amely a régi közigazgatási szervek (képviselő-testület, elöljáróság) helyett volt hivatva kézben tartani a kommün idején a falu életét. Általában mellőzték a falu bíráját és a körjegyzőt, utóbbival Berta olyannyira összerúgta a port, hogy az egyik legfőbb vádpont ez lett ellene, a rekvirálások és az izgatásnak minősített szónokiások mellett. A rezsim bukása után Berta Sándor a családjával együtt elmenekült a faluból. A korábban hatalmában korlátozott képviselő-testület, valamint a körjegyző és a községi bíró bosszúért lihegtek. A testület 1919. augusztus 17-én megtartott ülésén Veszprémi Gyula körjegyző nagy, hazafias beszédet mondott, kellően előkészítendő a véghatározatot, miszerint Bertáékat a községből örök időkre kitiltották, vagyonukat zár alá helyezték. Távollétük miatt azonban ez csak egy elvi megtorlás volt, magát Berta Sándort több éves bujkálás után 1921-ben Budapesten, a Visegrádi utcában fogták el a detektívek. A törvényszék által meghozott ítéletről sajnos nincs tudomásunk, de ismerve ezen ügyek faj súlyát büntetése maximum kb. egy év szabadságvesztés lehetett. A diktatúra idején egy valamivel kisebb jelentőségű ügy is fennmaradt a törvényszéki iratokban, mégpedig Boronyák Sándor malmos panasza, Koncz Ferenc főmolnárral szemben. Boronyák vádja szerint Koncz a gőzmalom 67