Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után

Az V. törvénycikk (te.) kimondja, hogy a nemeseken kívül választójogot kapnak a negyed telekkel rendelkező parasztok, az önálló iparosok és az értelmiségiek. VIII. te: 1848. november 1-től a közterheket mindenki egyenlően és aránylagosan viseli. IX. és XIII. te: A jobbágyszolgáltatások és a papi tized megszűnnek. XII. te: A földesurak állami kárpótlást kapnak. XV. te: Az ősiség megszűnik. Ez a nemesség fiú utód nélküli kihalása esetén az oldalági rokonok öröklési jogát mondta ki. Ez lehetetlenné tette, hogy a birtok visszaszállj on a királyra, de a korszerűen gazdálkodó uradalmak kialakulását is meggátolta, mert a birtok eladását csak nemzetségtagok jóváhagyásával tehették meg. Ennek hiányában nem juthattak mozgatható, befektethető tőkéhez.

31 A forradalmi mozgalmak kényszerítő hatása alatt a jobbágyfelszabadításról született törvényt a képviselők közül többen elhamarkodottnak ítélték, azt visszafordítani, a jobbágyság - ettől kezdve parasztságról kell beszélnünk hatalmas tömegeivel szembefordulni már nem lehetett. Ők sok helyen még a törvényben biztosított jogaikon is túlmentek. Gutorföldére vonatkozóan nincs ilyen adatunk, de elképzelhetetlen, hogy a közvetlen környezetünkben kirobbant mozgalom ne éreztette volna náluk is hatását. Ugyanis Ortaháza, Zebecke, Kissziget, Csömödér, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Páka, Oltárc és Tolmács lakói megtagadták az irtásföldjeik után járó tized, és hegyvám megfizetését.

32 Május 16-án Batthyány Lajos miniszterelnök felhívással fordult az ország népéhez. Tíz honvédzászlóalj megalakítására önkéntesek jelentkezését kéri.

33 Szeptember 11-én Jellaèic főserege átkelt a Dráván Varasdnál, Perlaknál és Légrádnál. A képviselőház elrendeli az újoncozás megindítását, és kimondja, hogy az újoncokat a honvédzászlóaljakba kell tömöríteni.

34 A kormányfő első felhívására állt nemzetőrnek a gutorföldei birtokos Dervalics családból Kálmán, aki 1827. június 5-én született Gutorföldén.

35 A nemzetőr főhadnagy, aki kezdettől részt vett a harcokban, erről naplót is vezetett, majd emlékeit meg is írta. A szabadságharc idején azonban már Alsólendván élt a család. A szabadságharcban ténylegesen harcoló Gutorföldeiek és Náprádfaiak nevét és adatit az újoncozási jegyzőkönyvek alapján készült „A szabadságharc Zalai honvédéi 1848-1849", és Nóvák Mihály: „Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharezban" című műből ismerjük.

36 Név szerint megemlítésükkel tisztelegjünk emlékük előtt. 33