Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Molnár László: Élet a török után

Gutorfölde: Bogdán László földműves, közvitéz, 56. honvéd zászlóalj Buday Ferenc jegyző, tűzmester Csiszár György kanász, közvitéz, 47. honvéd zászlóalj Dávid József földműves, tűzmester Gál Imre Gulyás Péter Huber Ferenc kádár, közvitéz, tüzér Igazi János Konkoly Lajos földbirtokos, hadnagy, 6. honvéd zászlóalj Mihálovics Imre földműves, közvitéz, 119. honvéd zászlóalj Nagy György 19 éves, földműves (szül. Náprádfa) Szakony (Szakály) István Takács Kálmán Tóth Pál földműves, közvitéz, 47. honvéd zászlóalj Tóth Vendel Tuboly Péter 25 éves, fölműves Vészeli János 23 éves, földműves (szül. Pusztamagyaród) Ventzel János Náprádfa: Bakon József 18 éves, földműves Czigán Pál 23 éves, földműves Csili János 21 éves, földműves Kiss Mihály Molnár János Simon Mihály 21 éves, földműves A nevek mellett többször feltűnik a 47. honvéd zászlóalj száma. Ez alapján tudjuk, hogy ők nem újoncozással, hanem önkéntesként kerültek a honvédségbe. Ugyanis az 1848. szeptemberében szervezett „első zalai önkéntes nemzetőri zászlóalj" október végén kapta a 47. honvédzászlóalj nevet, és mind legénysége, mind tisztikara szinte kizárólag zalaiakból állt. E nemzetőr zászlóalj 1848. szeptember 11-én, visszavonulása során Páka mellett, a csokmai csárda szomszédságában töltött egy éjszakát. Szeptember 12-én Dömeföldén át Gutorföldére vonultak.

37 Az 1848-as törvények egyikének hatásáról idézzük Legáth Gábor pákai plébános feljegyzését. „Az 1848-ik évi Ország-gyűlés alatt az Egyenlőség kiviva; s így minden czím és czímzés - szabadpolgár - czímen kívül meg szűnvén az anyakönyvben álló rovaton, melly a polgári sorst magában foglalá, ezennel feleslegessé tétetik 34