Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: A falu mezőgazdasága

hegy, Buda-hegy és Mézes-hegy tartozott 124 kh szőlővel és 64 kh gyümölcsössel.

11 1943. február 17-én Náprádfán is megalakult a Gazdakör, melynek elnöke Czigány Ferenc, jegyzője Bálás Béla lett.

12 Az 1945-ös év a gazdasági viszonyokat tekintve is alapvető változásokat hozott az emberek életében. Már a harcok után pár héttel megalakultak a földigénylő bizottságok, amelyek irányították a földosztást. A nem mindig hálás feladat és a gyakori konfliktusok miatt sűrűn cserélődtek a bizottság tagjai, melynek elnöke Gutorföldén - legalábbis egy 1945. június 30-án kelt dokumentum szerint - Iker Sándor volt.

13 A kiosztás szempontjából szóba jöhető legnagyobb falat, Bartháék 701 kh-as rádiházi birtoka volt, amelyet 100 kh meghagyása mellett a bizottság ki is igényelt.

14 Barma Miklós az ellenállásban való részvételére hivatkozva kérte - a bizonyított esetekben törvényesen járó - 300 kh meghagyását. Az ügy a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságához is eljutott, amely 1945. szeptember 27-én kelt határozatában a kérést megfelelő indokok hiányában elvetette.

15 Náprádfán Boronyák Sándor birtokának felosztása körül izzottak fel a kedélyek. Boronyáknak Szentkozmadombján 75, Gutorföldén 26, Náprádfán pedig 33 kh földje volt. Előbbi két helyen tulajdonát paraszti birtoknak ismerték el, Náprádfán azonban a Tuboly Ferenc vezette helyi földosztó bizottság kiosztatta földjét. Boronyák minden létező helyre fellebbezett, de elutasították. Birtokából 16-an kaptak átlagosan 2 kh-at.

16 A Bartha-féle birtok jelentős részét - több lépcsőben - végül a Magyar Államkincstárnak juttatták csikónevelő telep céljára. Görbőmajorban és az attól közvetlenül délre elterülő részeken kb. ötven db 450-600 négyszögöles házhelyet alakítottak ki, de az építkezésre már nem nagyon került sor, mivel - mint azt egy korábbi fejezetben részleteztük - ez külterületnek számított, és a negyvenes évek legvégén ezeken a helyeken építési tilalmat rendeltek el.

17 Arra a kérdésre, hogy Gutorföldén végül hányan részesültek földjuttatásban nehéz válaszolni, mivel a különböző források más és más adatot tartalmaznak. Igen nagy valószínűséggel hatvan-hetven személy részesült valamilyen mértékű földjuttatásban, illetve földbirtok-kiegészítésben. A hadifoglyok hazatérése után, 1947-48 folyamán pótjuttatásokra került sor.

18 A földosztás következtében 1947-re, az 1935-ös statisztikai adatokhoz képest némileg eltolódtak a birtoknagyságok az eggyel nagyobb kategóriák felé. Ennek megfelelően a 0-5 kh-as kategóriába a birtokok 50 %-a, míg az 5-50 kh. közé a birtokok 45 %-a esett. Természetesen ez utóbbi kategória alsó határához közelítettek az ide tartozó birtoktestek.

19 Ugyanez az 1947-ben keletkezett forrás tájékoztat bennünket arról is, hogy a különböző haszonállatokból mennyit tartottak Gutorföldén. Eszerint tehén: 250, üsző: 97, ló: 49, sertés: 266 db volt a faluban.

20 A gazdasági elöljáró Mátay Lajos, a mezőőr Monok Ferenc, a közellátás, beszolgáltatás szervezéséért felelős ún. terme106