Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: A falu mezőgazdasága

lési bizottság tagjai pedig Fitos József, Horváth János, Kámán Károly, Mátay Lajos és Iker Sándor voltak 1947-ben.

21 Náprádfán a csekély mértékű földosztás alig változtatott a birtokstruktúrán, a gazdák túlnyomó többsége változatlanul a 0-5 kh. közé esett a nadrágszíjparcellájával. Itt is - mint egyébként minden faluban - megalakították a fentebb részletezett feladatkörrel bíró termelési bizottságot, amelynek tagjai Szerdahelyi Ferenc, Török Lajos, Török Sándor, Bakon Imre és Czigány József voltak az 1947-es évben.

22 Rádiháza neve az 1940-es évek végével kezdett összekapcsolódni az állami versenylótenyésztéssel. A földosztásból megmaradt birtokrészre alapozva 1949-ben hozták létre - gyakorlatilag államosítással - a csikótelepet, amelynek hivatalos neve Alagi Állami Ménes Rádiházi Csikótelepe lett. A Barthaféle birtokból első körben 58 kh szántó, 17 kh rét és 11 kh belsőség került ide épületekkel együtt. A gazdaság neve rövid időn belül - legalábbis 1950-ben már így hívták - Versenylótenyésztő Nemzeti Vállalat Ménesgazdasága, Rádiháza lett.

23 Az 1950-es évek elején az anyagi lehetőségekhez képest jelentős fejlesztések valósultak meg. 1951-52 folyamán épült egy 40 férőhelyes kanca-, Görbőpusztán pedig egy 100 férőhelyes csikóistálló, valamint több szolgálati lakás. A telepvezető ekkoriban Szegedy Antal volt, akit 1952ben, mint „osztályidegent" leváltottak. Helyére Kozma János, a megyei pártbizottság munkatársa került, aki kőműves lévén nem tudott felnőni a feladathoz.

24 1953. augusztus 15-én Török Lászlót nevezték ki a ménestelep vezetőjévé. 1955-ben elkészült az idomító istálló és a versenypálya, melyet rangos lovasbemutató keretében avattak fel. Ettől kezdve minden évben megrendezik Rádiházán a lóversenyt.

25 Ez idő tájt, pontosabban még 1954-ben került a kastély előtt álló lovas szobor a mostani helyére, melynek érdekes a története. A szobor eredetileg Zalabéren a báró Guttmann család kastélyának parkjában állt. A báró 1917-ben, Géza nevű fia emlékére készíttette, aki az első világháborúban esett el. Az 1954-es átszállítás során került elő a szobor talapzatából egy fémhenger, amelyben a fiú, családja és mennyasszonya által neki írott levelei voltak, ezeket halálakor a nyeregtáskájában találtak meg. Ezt a fémhengert egy újabb levéllel kiegészítve, visszahelyezték a talapzatba.

26 A rádiházi ménes 1962-ben beolvadt a Baki Állami Gazdaságba, 1968-ban fedeles lovarda épült. 1985-ben elkészült a kastély előtt álló székely kapu, a következő évben pedig egy kis haranglábat is felállítottak. A fejlődő turizmusra alapozva 1989-ben két csillagos szállodává alakították át a volt kastélyt, amely ma a Hotel Kabala nevet viseli.

27 Ugyanebben az évben több évtizedes igazgatás után Török László vejének, dr. Török Lászlónak és feleségének dr. Török Erzsébet állatorvosnak adta át a stafétabotot. Ők 1994. 107