Bodorkós Zsolt: Gutorfölde története (Zalai Kismonográfiák 8., Zalaegerszeg, 2004)

Káli Csaba–Molnár László: A falu mezőgazdasága

100-500, valamint 500 és 1000 hold közé pedig egy-egy birtok esett, melyek tulajdonosait fentebb már nevesítettük is. A birtokok területe összesen 2513 kh-at tett ki. Ebből a területből az 1 holdnál kisebbek mindössze 134 kh-al részesültek. Az 1-5 kh közötti birtoknagyság 399, az 5-50 kh 1019, míg az 50-100 kh közötti kategória 131 kh-at ért el. A közölt számadatokból is jól látszik - annak ellenére is, hogy egy földművesnek természetesen több birtokrésze is lehetett - a paraszti birtokok elaprózódottsága, amely a rossz termőhelyi adottságokkal párosulva érthetővé teszi - legalábbis részben - Göcsej akkori relatív szegénységét az ország más kedvezőbb birtokstruktúrájú és természeti adottságú vidékeivel szemben. Gutorfölde 2513 kh területe az akkori értékarányok szerint 11.989 aranykoronát ért. A község területének művelési ágak szerinti megoszlása a következők szerint alakult; szántóföld: 1494 kh, kert: 125 kh, rét: 230 kh, szőlő: 129 kh, legelő: 92 kh, erdő: 371 kh, földadó alá nem eső terület (fanét): 72 kh. Náprádfa területe 1935-ben, a fentebb említett birtokstatisztikai kiadvány szerint 1524 kh-at ért el. A faluban 267 földbirtokot tartottak nyilván, amelyből 64 volt az 1 kh-nál is kisebb. 120 birtok tartozott az 1-5 kh, 80 az 5-50 kh és 2 az 50-100 kh közötti birtokkategóriába. 100 kh felett csak egyetlen birtok volt Náprádfán, amiről már esett szó. A falu területéből az 1 kh alatti birtokok 40 kh-at tettek ki, az 1-5 kh közöttibe 295, az 5-50 kh közé 930, míg az 50-100 kh-as kategóriába 151 kh földterület tartozott. Az egyetlen 100 khnál nagyobb földbirtok - a már említett özv. Vizsy Boldizsárné tulajdonában - 108 kh-on terült el. Náprádfa területe 1935-ben összesen 7692 aranykoronát ért, és az alábbi művelési megoszlást mutatta; szántóföld: 1114 kh, kert: 26 kh, rét: 133 kh, legelő: 89 kh, erdő: 138 kh, fanét: 24 kh. A harmincas évek közepén a szántóföldi termelés fő növényei a búza, rozs és a szálastakarmányok voltak. A gyümölcsök közül a gesztenye, téli alma, csemegeszőlő, a borszőlők közül pedig a noha és az otelló volt a legelterjedtebb.

7 A két világháború közötti földreformok, különösen az 1920-ban kezdődött Nagyatádi-féle földosztás csak Náprádfát érintette. Az 1935-ös birtokösszeírás itt 83 földhöz juttatottat említ, akik összesen 143 kh-ot kaptak.

8 A Gutorfölde melletti szőlőhegyek (Balog-hegy, Rigó-hegy, Öreg-hegy) gazdái első ízben - a kötelező törvényi rendelkezések okán - először 1909ben alakítottak hegyközséget és választották meg, szabályrendeletük elfogadása mellett, hegybírónak Zárka Károlyt.

9 A gazdák, érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében 1936. február 10-én megalakították Gutorföldén a Gazdakört. Az elnök Mátay Lajos, a társelnök ifj. Horváth János, a jegyző pedig Mátay Dezső lett.

10 1939. január 20-án - a törvényi változások miatt - újjáalakították a gutorföldei hegyközséget, ahová ekkor a Balog-hegy, Új-hegy, Öreg-hegy, Rigó105