Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Szentgyörgyvár története 1850–1948 - A Széchenyiek örökösei: az Oltay és a Nemestóthy Szabó családok

listáján, a rá kirótt 1197 Ft 75 krajcárnyi összeggel. 201 A szűkebb régió gaz­dasági fejlesztésében vállalt szerepet a járási mezőgazdasági bizottság és a Keszthelyi Takarékpénztár oszlopos tagjaként, utóbbinak ő volt az egyik alapítója. 202 Politikai-közéleti eseményeken is megtalálható, így 1916-ban IV. Károly megkoronázásán, a háromtagú zalai küldöttségben, vagy Horthy Miklós kormányzónak a megyében tett 192l-es látogatásán. 203 Halála után (1924) az uradalom özvegyére és felnőtt gyermekeire: Lászlóra, Malvinra és Guidóra szállt, akik azt felosztották. Oltay Malvin férjhez­menésekor elkerült a faluból, de a belterületen, a mándi részen és a szőlők­ben maradtak nála telkek, és megkapta Cserszegtomajt. Ifj. Oltay Guidó bir­tokközpontja Alsómánd lett, az itteni majorság köré szervezte ingatlanjait. Ő mint sportember vált ismertté, és sajnálatosan korán, 1933-ban halt meg. 204 Ezután édesanyja vette át Alsómándot, egyúttal adoptálta, bevezette a birtok­ba elhunyt fiának lányát, Klementinát. Az idősebbik fiú, László maradt a fa­lubeli gazdaságban és a kastélyban, összességében kisebb területen, mint öccse, folytatva apja széleskörű szerepvállalásait. Doktorátust szerzett, majd frontszolgálatot teljesített az I. világháborúban, ezt követően a keszthelyi fő­szolgabírói hivatal élén találjuk, és elnökölt a járási mezőgazdasági bizott­ságban is. Hagyatéka 1941-ben kiskorú gyermekeire, Magdára és Lászlóra szállt, kinevezett gyámmal, a gazdaságot pedig Szűts Károlynak adták ki bér­letbe. Az Oltay-birtok legnagyobb kiterjedését az 1900-as évek elejére érte el, a 989 holdba a cserszegtomaji 8 hold szőlő és rét, valamint a köszvényesi 3 hold szántó is beletartozott. 205 Amíg Oltay Guidó volt a tulajdonos, a lege­lők nagysága felülmúlta a szántóföldekét, utánuk az erdők és a rétek követ­keztek. A családi osztozás után két jelentősebb birtoktest jött létre: Oltay Lászlónak 326 hold, Oltay Guidónénak illetve Klementinának 453 hold ju­tott. 1935-re ezeken már a szántóföldi müvelés került túlsúlyba, összesen 409 holdon, míg a legelőkből csupán 183 hold, a rétekből 112 hold maradt. 206 A nagy, összefüggő területek alkalmasak voltak a kiterjedt állatállomány ellátá­sára csakúgy, mint a hatékony szántóföldi müvelésre, ellentétben a rengeteg apró parcellával, töredéktelekkel. A Zala felőli új dűlőből, amely rendelke­zett ezekkel az adottságokkal, több mint 600 hold jutott a két középbirtoknak, s 100 hold lett a községé és a plébániáé. 207 A századfordulón a 239 db-os szarvasmarha-állomány mellett még kevés ló és sertés (64 db) nevelésére rendezkedett be a gazdaság, a vezető szerep azonban a juhoké volt, 735 db-os nyájjal. Az arány a következő évtizedekben fordult meg, és az állattartás következő fokát a takarmánynövények, lucerna és lóhere termesztése jelzi, az Oltay- és Nemestóthy Szabó-birtokokon egyaránt. 208 Az 1930-as évek közepére a szarvasmarha és a sertés tenyészté­se lett jellemző, a szántóföldi növények közül pedig elsősorban búzát, rozst 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom