Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Haász Gabriella: Szentgyörgyvár története 1676–1849-ig - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

kenderföldet, káposztáskertet, távolabb szántóföldi parcellákat birtokolt, melyeket részben a község, részben ő maga müveit. Rétje a plébánosé mellett terült el, és hozzá hasonlóan illette meg a legeltetés, a házaspáronkénti termény- és pénzjövedelem (1/4 mérő rozs, 6 krajcár), továbbá a harangozások után kapott gabonabér. Szőlője nem volt, ezért a szőlősgazdák fejenként két icce musttal tartoztak neki.

171 A tanító lakását, amely egyben iskola is volt, a falubeliek tartoztak jó karban tartani. 1839-ben megállapították róla, hogy a szűk kis szoba, ahol tanulnak a gyerekek, „romladozott állapotban van", és felújítást kíván.

172 Ez három évvel később az uradalom hozzájárulásával valósulhatott meg. Soronkívül adtak 10 000 db téglát a falakhoz, fát a tetőhöz és 80 ezüst Ft-ot a mesteremberek fizetésére, igaz, hogy cserébe házanként hat nap gyalogos robotot szabott ki a tiszttartó, a bevett gyakorlaton felül.

173 A XVIII. században a faluból származtak el a Nagy-testvérek, akik egyházi pályára léptek. Nagy József és Nagy Gábor kisnemes szülei, Nagy Gábor és Bankó Erzsébet az 1750-60-as években Szentgyörgyváron, később Alsópáhokon éltek. Nagy József (1753-1810) a kőszegi gimnáziumba, majd a győri teológiai akadémiára járt, s az 1777-ben alapított szombathelyi püspökségen futotta be pályáját. Lelkipásztori szolgálata mellett tagja lett a vasváriszombathelyi káptalannak, kanonokká választották, s az egymást követő püspökök titkáraként, bizalmasaként intézte az egyházmegye ügyeit. Szónoklatairól, hazafiságáról volt híres, s népszerű, társasági emberként a kor íróival is kapcsolatot tartott (Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Kis János, Pálóczi Horváth Ádám).

174 Nagy Gábor (1758-1809) Győrben és Budán hallgatott teológiát, majd bátyja és a szombathelyi püspök támogatásával kijutott Itáliába, ahol Rómában és Paviában tanult, s filozófiából, teológiából, kánonjogból szerzett doktori fokozatot. Miután 1783-ban hazatért, tanár volt Szombathelyen, Győrben, később a pesti egyetemen, mellette ő is lelkipásztorkodott. Tudományos munkásságával szerzett magának hírnevet.

175 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Kivették a részüket a szentgyörgyváriak a szabadságharc eseményeiből is. 1848 tavaszán az első nagyobb mozgósítás a nemzetőrök szervezése volt, nemcsak a belső rend és a nyugalom fenntartására, hanem a határok védelmére is, s ez különösen fontos volt a megye Ny-DNy-i részein. A szolgálatra jelentkezők június elejétől kezdve néhány hetenként váltották egymást. Hat falubeli: Harsányi György, Tislér József, Kis János, Szántó György, Mátis Já83