Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Müller Róbert: Szentgyörgyvár földrajzi környezete és régészeti emlékei
nem tagjai, és közeli rokonok voltak. Előbbi birtokosa az 1340-es években Deve-cseri István, utóbbié ugyanekkor Szentgyörgyi Apor, mindketten Pécz nembeli Lukács fiai 55 , akik apjuk halála után feloszthatták Szentgyörgy falu területét, és a leválasztott terület egy darabig még egyidejűleg viselte régi (Szentgyörgy) és új (Devecser) nevét. Feltehető, hogy az a Szentgyörgyön szolgáló Márton nevű pap, aki 1333-ban 10 garas pápai tizedet fizetett, a mai Szentgyörgyvár elődjének volt a plébánosa. 56 Még egy papját ismerjük a falunak, mégpedig Péter fia Benedeket (Benedictus Petri de Senthgorg), akit 1419-ben V. Márton pápa egyik oklevele említ, amikor a veszprémi káptalan és több Zala megyei plébános vitájában állást foglalt. 57 A kevés későközépkori előfordulás nem jelöli meg pontosan a falu helyét. Egy 1558-as adat szerint Szentgyörgy várát (fortalicium) palánk övezte, és a vár alatt volt az ugyancsak palánkkal védett falu, a hóstát. Ez azonban a korábbi feltevéssel ellentétben nem a mi Szentgyörgyvárunkra, hanem a mai Balatonszentgyörgy területén állt várra vonatkozott. A török veszély miatt azonban itt is a vár védelme alá költözhetett a falu, mert 2000. őszén a vár melletti legelőt feltörték, és a szántással nagyrészt tönkretették a törökkori falu maradványait. Amikor 2001. tavaszán kint jártak a helyszínen a Balatoni Múzeum munkatársai a várat átszelő csatornától délre csaknem 200 m hosszan, és mintegy 100 m szélességben figyelték meg a település nyomait, szétdúlt kemencéket, és az egész felületen gyűjtöttek törökkori mázas és mázatlan fazék, tányér, korsó és lábas töredékeket, kályhaszemek darabjait, üveg tárgyakat, padlótéglákat, vaseszközöket, a fémművességre utaló salakot és tégelytöredéket cseréppipát stb. 58 Ezek kivétel nélkül a 16-17. századra keltezhetők, egyes típusok lehetnek akár 18. századiak is. De hol állt a középkorban Szentgyörgy falu? A község temetője a falu északkeleti részén, az alsópáhoki úttól északra egy platón található, amelyet nyugat, vagyis a Zala völgye felöl egy meredek domboldal határol. Megtelepedésre nem igazán ideális ez a hely, hisz a nélkülözhetetlen vízhez nehezen juthattak hozzá az itt lakók, mégis a temetőtől délre a szántóföldön nem csak bronzkori cserépdarabokat találtunk, hanem nagy mennyiségben gyűjtöttünk kézikorongon készült csiga - vagy hullámvonallal díszített Árpád-kori és jó minőségű, korongolt későközépkori kerámia töredékeket. 59 Ez azt jelenti, hogy a falu valamikor a 11-13. században keletkezett, és addig állt itt, amíg a 16. században, a török portyák fenyegetésének hatására lakói nem költöztek le közvetlenül a biztonságot jelentő vár mellé. A mocsaras környezetből a török veszély elmúltával került aztán át a falu a mai helyére, a Zala völgyét kísérő dombvonulat aljára. Tanulmányunk bevezetőjében említettük már, hogy Szentgyörgyvár mai határa három középkori falu határát egyesíti. Mánd(hida) és Szentgyörgy között helyezkedett el a Betefa vagy Bőtefa nevű középkori falu. írott források viszonylag későn említik, hisz neve csak 1448-ban tűnik fel először, mint a 20
