Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Müller Róbert: Szentgyörgyvár földrajzi környezete és régészeti emlékei

Marcali család birtoka. Ebben az oklevélben Zala megye azzal a kéréssel fordult Hunyadi János kormányzóhoz, hogy büntesse meg a szentgyörgyi várnagyot és társait, amiért többek között a Bethefalwán lakó jobbágyokkal a Gersei Petők birtokain hatalmaskodtak.

60 Marcali János itteni birtokrészét utóbb elzálogosította Nádasdi Darabos Lászlónak és Hosszútóti Ambrus fiainak. 1458-ban nevezettek ezt továbbadták Sitkei Antalnak.

61 A falu történetéről nagyon keveset tudunk. Templomát, papját nem említik, de 1722-ben elhagyott kápolnája szerepel földrajzi megjelölésként.

62 Mindig a szentgyörgyvári uradalom részeként említik. Általában Bethefalwa vagy Betteffalwa alakban szerepel, de 1613-ban Beottefalua 1690-ben Böttefa a neve.

63 Ez alapján egy Bet, Bed vagy Bedh személynévre és а falva szóösszetételére vezethető vissza a település neve.

64 A puszta személynévből álló faluneveket a kutatás általában kora Árpád-korinak tartja, és feltételezi, hogy a személynév és -falva, -háza összetételű falunevek inkább a 13. században vagy később keletkeztek. A falu emlékét számos földrajzi név őrzi máig.

65 Bár a földrajzi nevek a Köszvényes pataktól délre találhatók, az egykori falu a pataktól északra helyezkedett el. Itt, a 76os főúttól nyugatra, a szántóföldön 2001. tavaszán szétszántott Árpád-kori és későközépkori kemencéket észleltünk, és ugyanerre az időszakra keltezhető kerámia töredékeket gyűjtöttünk.

66 Feltételezhető, hogy a falu kiterjedt a főúttól keletre lévő területre is, de itt a sűrű növényzet miatt nagyon rosszak voltak a megfigyelési lehetőségek. Betefa(lva) a régészeti leletek alapján tehát még az Árpád-korban keletkezett, és végleg csak a törökkorban néptelenedett el. Szentgyörgyváron a terepbejárásoktól eltekintve, - amelyektől csak korlátozott eredmények várhatók - rendszeres régészeti kutatás még nem folyt. A véletlenszerűen előkerült, és a múzeumba juttatott leletek azt bizonyítják, hogy ez a terület megtelepedésre kiválóan alkalmas. Még részletesebben és pontosabban rekonstruálhattuk volna a falu történetének kezdeteit, ha minden lelet múzeumba került volna, ill. a II. világháború végén nem semmisülnek meg a bekerült leletek. Nagyon fontos lenne, hogy a különböző földmunkák során megbolygatott régészeti jelenségek előkerüléséről a múzeum haladéktalanul értesítést kapjon, hogy a szükséges leletmentést elvégezhesse. Terepbejárásaink során többször tapasztaltuk, hogy mélyszántás során ma is folyamatosan pusztulnak Szentgyörgyvár múltjának tárgyi emlékei. 21