Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Petánovics Katalin: Szentgyörgyvár néprajza - Epilógus

Veszprém 211-225. Petánovics Katalin 1999.: Átmeneti rítusok /születés, házasság, halál/ Zala megyében. Kézirat. 1-32. Pfeiffer János 1987.: A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára /16301950/ püspökei, kanonokjai, papjai. München Szabó István 1969.: A középkori magyar falu. Budapest Szántó Imre-SZÁNTÓ Endre 1990.: Alsópáhok és Felsöpáhok története. Alsópáhok Szolnoky Lajos 1972.: Alakuló munkaeszközök. Budapest Takács Lajos 1978.: A Kis-Balaton és környéke. Somogyi Almanach 27-29. Kaposvár Takács Lajos 1980.: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Budapest Tárkány Szűcs Ernő 1981.: Magyar jogi népszokások. Budapest Tóth János 1982.: Göcsej népi építészete. Budapest Tüskés Tibor 1979.: Zalamente, Somogyország. H.n. Vajkai Aurél 1959.: A Bakony néprajza. Budapest Wellmann Imre 1967.: A paraszt nép sorsa Pest megyében 200 évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Budapest Zala megye földrajzi nevei. II. A keszthelyi járás. Balog Lajos - Ördög Ferenc / szerk./ Zalai Gyűjtemény 24. 1986.: Zalaegerszeg. /Szentgyörgyvár földrajzi nevei, Decsi József gyűjtése 100-103./ Jegyzetek: »BENCZE 1986.91. 2-KOVACSICS 1991. 119. 3- Az irtás kifejezés mögött munkafolyamatok egész sora húzódik meg. Ezek egyike a nyers fák kiölése azáltal, hogy kérgüket meggyürüzik, azaz keringetik, aszalják. TAKÁCS 1980. 117. 4- PÁKAY-SÁGI 1971. ЮЗ.- SZABÓ 1969.48. 5- TAKÁCS 1978. ÍOO-IOI. Széchenyi F. gróf 1805-ös rendelkezése szerint az eddigi fakerítések helyett értéktelen fából eleven sövényeket ültessenek a földek bekerítésére. - A szőlőgyepükről CSOMA 1994-95. 133-134. 6- A földosztás során 1008 holdat osztottak ki 331 földhözjuttatott között. Közülük az 194l-es statisztika szerint 245 volt a cseléd és napszámos. KOVACSICS 1991. 120. 7- Felsőmánd a Nemestóthy Szabó család tulajdonában volt. Alsómánd ifjabb Oltay Guidóé, halála után adoptált leánya, Oltay Klementina örökölte. A szent208