Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)
Müller Róbert: Szentgyörgyvár földrajzi környezete és régészeti emlékei
a 13. század közepén építették fel ezeket a várakat, de rövidesen, a 13-14. század fordulójának, - az Árpád-ház kihalásával kapcsolatos - küzdelmei igazolták, hogy ezeknek a létesítményeknek nincs katonai jelentőségük. Ezért sorsukra hagyták őket. Feltételezte, hogy a kisebb birtokosok várai megérhették a 14. század első negyedének végét. 49 Mánd falu birtokosairól csak mintegy száz évvel későbbről van az első adatunk, 1413-ban a Marcaliaké volt. Elképzelhető, hogy a mándi várhoz is volt köze a Hahót nemzetségnek, ugyanis Zalaszabaron és Söjtörön ugyanazon a birtokon két-két kis vár állott, így lehetséges, hogy a mándi kisvár párja a légvonalban alig 2.5 kmre lévő zalacsányi un. Zsidóvár. Márpedig azt tudjuk, hogy Csány a Hahót nemzetséghez tartozó I. Csák leszármazottaié volt. Elsőszülött fia II. Csák, aki 1266-1309 között szerepel az írott forrásokban a nemzetség Csányi előnevü ágának alapítója volt. 50 A két kisvár rendeltetése pedig minden bizonynyal a fontos zalai átkelő védelme lehetett. A falunak nevet adó középkori Szentgyörgy falu történetének kezdetei is homályba vesznek. Az elnevezés egyértelművé teszi, hogy egy templomos faluról van szó, amelynek patrociniuma vagyis védőszentje Szent György volt. Bizonyos szentek esetében sejteni lehet, hogy mikor, és milyen népesség körében voltak kedveltek. Szent György nem tartozik közéjük, mert a kora Árpád-kortól kezdődően szívesen választották védőszentül. Egy vizsgálat szerint a védőszentek 80%-a a középkorban olyan szent volt, akinek ünnepét Szent László király I. törvénykönyvének 38. cikke szerint kötelezően meg kellett ünnepelni. 51 Ezek közé tartozott Szent György is (napja április 24.). Szent György kultuszának népszerűségét a kezdetektől növelte, hogy a Koppány elleni csatában Szűz Mária és Szent Márton mellett őt választotta segítőül Szent István király. Ezzel magyarázható, hogy a történeti Magyarország területéről nem kevesebb, mint 119 Szent György nevű helységről van adatunk, és ezek közül 10 a történeti Zala megye területén található. 52 Előfordult, hogy egy helységet eredetileg másként neveztek el, és csak utóbb vette fel egyháza védőszentjének nevét. Erre általában akkor került sor, ha a falu elnéptelenedett, de kőből épített temploma megmaradt. Amikor utóbb újra benépesedett, akkor már a patrocinium nevét vette fel. Egyes kutatók Szentgyörgy esetében is felvetették ezt a lehetőséget. Ugyanis Zalavár határjárásában, 1335-ben említenek egy utat, amely Kövesdevecser, másként Szentgyörgy faluból jön, (...ad unam viam que venit de possessione Kynesdewechee alio nomine Zenthgerge vocata... 5 ^) és ezt tartják a falu első okleveles említésének. 54 Szentgyörgyvár ma nem határos Zalavárral, de mégis lehetett kapcsolat Szentgyörgy falu és Devecser között. Devecser falu emlékét Zalavártól északra, a sármelléki határban a Lajosházi majortól északra máig őrzi a Devecseri dűlő elnevezés. Szentgyörgy és Devecser tehát határosak voltak, és kapcsolatukra utal, hogy mindkét település birtokosai a Pécz 19
