Müller Róbert: Szentgyörgyvár története (Zalai Kismonográfiák 7., Zalaegerszeg, 2002)

Müller Róbert: Szentgyörgyvár földrajzi környezete és régészeti emlékei

Az átkelő ill. a Zala-híd és a nádori közgyűlések miatt jelentős falu volt Mánd. Mégis viszonylag keveset szerepel középkori okleveleinkben, így a falu életéről is keveset tudunk. A falu neve egy magyar személynévből származik. Ez a személynév a MAN, amely a német eredetű 'derék, bátor férfi' jelentésű Mann-ra vezethető vissza. Ilyen nevű férfi szerepel pl. a Váradi Regestrumban is, és ismerünk Mán, Mány helységneveket.

39 Ennek a személynévnek a -d kicsinyítőképzős változata a Mánd és a Mándok.

40 (Mánd nevű helység egyébként Szatmár megyében is volt.) A puszta személynévből képzet helységnevek általában a korai Árpád-korra jellemzőek. Ezt látszik igazolni, hogy terepbejárásunk során sikerült meghatároznunk a település helyét. Felsőmánd puszta magasságában, közel a Zala folyóhoz, a Kis-Dombhát dűlőben 5-600 m hosszan elnyúlva, mintegy 150 m szélességben gyűjthetők a felszínen Árpád-kori és döntően későközépkori kerámiatöredékek.

41 A szántással még most is károsítják a lelőhelyet, mert a dűlő déli felében frissen szétszántott későközépkori tűzhelyeket észleltünk. A lelőhely tengelyében, közel annak északi széléhez téglatörmelékes foltok figyelhetők meg.

42 Itt állhatott a település temploma, és körülötte talán néhány téglából épített ház. Templomának bizonyítéka, hogy Miklós nevű papja 1333-ban 12, 1334ben már 25 széles dénárt fizetett pápai tizedként.

43 1419-ben pedig Sebestyén fia Bálintnak hívták a papját.

44 A település jelentőségét jelzi, hogy 1400-ból adatunk van arra, hogy hetivásárt tartottak a faluban, amely keddi napra esett, 1417-ben pedig a mándhidai vámszedő helyet említik.

45 Mánd(hidá)nak volt még egy fontos létesítménye, mégpedig az átkelőt védő vár. A helybeliek is tudnak arról, hogy a község határának északnyugati sarkában, a Zala folyó árterében egy mesterséges létesítmény van. Ezt Remetelaknak vagy Berekpusztalaknak nevezik, és „Ö hagyomány szerint török katonai tábor és temetkezési hely volt", és ehhez hozzátették, hogy régi cserepeket és építőköveket találtak itt.

46 A lelőhelyről a régészeti topográfia is megemlékezik. 1964-ben a mintegy 25-30 m átmérőjű, a környezetéből kiemelkedő, mesterségesen létrehozott dombot még 2 m mély kör alakú árok vette körül, és a keleti oldalon, tehát a szárazföld felől háromszoros árokrendszer védte. A kisméretű vár alaprajzát és metszetét is közölték.

47 A szerzők úgy vélték, hogy itt egy kis törökkori „erődöcskéről" van szó. A vár keltezése és rendeltetésének meghatározása Vándor László érdeme. Ő gyűjtötte össze a Zala megyei un. kisvárakat. Megyénk mai területén 18 ilyen létesítményt ismerünk. Jellemzőjük, hogy kis méretűek, kör alakúak, árok és sánc vagy árkok és sáncok övezik őket, többségük mocsárban, mocsár peremén vagy vízzel körülvett területen található, és egyiknek sem ismerjük semmilyen írott említését.

48 Az ismert birtokosok alapján joggal feltételezte, hogy az 1163-ban betelepedett Hahót-Buzád nemzetség tevékenységével hozható kapcsolatba ezeknek a kisváraknak a létrejötte. A feltárások alapján általában 18