Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)
A közigazgatás története
ről is. Ő Daru Antalné zalaegerszegi okleveles szülésznő lett, évi 450 P fizetésért. 1930. január 1-től összevonták a kisbírói és postaküldönci tisztet. Ettől kezdve Kerekes Pál látta el azokat. Októberben ismét változott a bíró személye. A tisztséget Tóth István Vajmi Istvánnak adta át, a hivatalos procedúra kíséretében. О e tisztséget 1931. december 31-ig viselte. A gyakori bíróváltás okaként tudni kell, hogy a törvény értelmében a bírót, a testület egy éves időtartamra választotta. Ez persze nem zárta ki, hogy újból megválasszák, és a tisztségét több évig betöltse. Erről a testület a bíró indokainak meghallgatása után döntött. A következő bíró Takács József lett. 1931. augusztus 11-én új szabályrendeletet alkottak: " Ortaházai körjegyzőség községeinek szervezeti szabályrendelete" címmel. Ennek hátlapján több módosítás szerepel. A legutolsó 1938-ban. 29 A testület 1933. június 14-én hozzájárult, hogy a jegyző az iroda részére írógépet vásároljon 400 pengőért. Másfél évi bíráskodás után, az ülésen lemondott Takács József. Utóda Takács István lett. A következő év eseménytelenül telt. Augusztus 24-én lemondott Takács István, helyére Devecz Ferenc személyében választottak újat, december 12-én. Kisbírónak, 1935-re Parti Sándort választották évi 50 pengő fizetéssel. Egy év múlva lejárt Devecz Ferenc éve. Ő a december 6.-i ülésen le is mondott. Indokként felhozta, hogy 63 éves, beteges ember. A testület méltányolta kérését és megállapította, hogy: "1 éves szolgálati ideje december 13.-án lejárt, így kérése teljesíthető volt. " Devecz Ferencet Cigány Pál váltotta a poszton. 1936. január 1.- 1937. december 31-ig ismét Parti Sándor volt a kisbíró. 1936. április 27-én a testület fontos lépésre szánta el magát. Döntöttek az új jegyzői lakás és iroda építéséről. Május 27-re elkészültek, a vitéz Tóth Ferenc által készített tervek, és a 17000 pengős költségvetés, melyből Ortaházát 1/3-a, 5610 pengő terheli. Ezt a testület elfogadta, de csak olyan feltétellel, hogy építeni csak akkor tudnak, ha a belügyminisztérium azt 1548 pengő államsegéllyel támogatja. November ll-i ülésükön az építést elnapolták, mert a község szegény. Az építés ügye csak következő év, 1937. szeptember 19-i ülésen volt ismét téma. A döntés ismét nemleges, mert az építést a község nem bírja, bár a képviselők tudják, hogy a meglévő épület rossz és egészségtelen. (Homlokzatán látható évszám szerint 1911-ben épült.) Az október 28-i ülésen ismét tárgyként szerepelt az építés. Az alispán elrendelte, hogy a testület újból foglalkozzon vele, és javasolja a községnek hoszszú távú hitel felvételét. A testület kijelentette, hogy nem épít. Valószínűleg az építés körüli huzavona lehetett az oka, hogy a belügyminiszter javasolja 53
