Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A közigazgatás története

ortaháza körjegyzőségének megszüntetését és Pákához csatolását. Az 1938. március 9-i ülésen a testület "ez ellen tiltakozik, mert ez a falu fejlődését vis­szavetné... és kérik a belügyminisztert, hogy a körjegyzőséget hagyja meg. " 1938. január 1-től Parti Pált választották meg kisbírónak. Az 1938. májusi 28-i ülésen a testület az alispánnak, a község villamosításá­ra hozott határozatát tárgyalta meg, és azt "támogatólag" elfogadta. Az ügy részleteiről az ügyiratok hiányában, érdemben nem tudunk nyilatkozni. A szeptember 6-i ülésen a jegyző előterjesztette a meglévő jegyzői iroda és lakás felújítását. A testület azzal utasította el, hogy korábban az új építésébe sem ment bele, mert nincs rá pénz. 1939. február 7-én változott a bíró személye. Czigány Pált Belső Károly vál­totta fel. Május 11-én a testület ismét elutasította az új jegyzői iroda felépítését, annak ellenére, hogy megállapították: "... a jelenlegi épületet javítani nem érdemes, mert annak alapzata, falazata, padlása és tetőzete oly rossz, hogy azt meg­bontani nem lehetne. Új építkezésbe pedig bele nem mehet, mert a község ily nagy terhet nem bírna el. " Június 29-én aztán a testület szótöbbséggel (7:3 arányban) elhatározta, hogy új jegyzőlakást és irodahelyiséget építenek. Mi bírta rá a testület tagjait ko­rábbi véleményük megváltoztatására, nem tudjuk. Augusztus 16-án pedig a költségvetést is elfogadták 21820 pengőben. Úgy tűnt nincs akadálya az épí­tésnek. 1940. május 18-án, Belső Károly bíró lemondását követően, Belső József lett a község bírája. Június 4-én a testület döntött aj egyzőség épülete számára házhely vásárlásá­ról. A 912 négyszögöl telket Czigány Pál, Czigány Ferenc, Becze József, Czigány Mária, Rácz Pál és Belső József eladóktól, 2736 pengőért vették meg. A vásárlást a november 3-án megtartott testületi ülésen jóváhagyták. Azt szintén jóváhagyta a megyei közgyűlés 27065/ni. 1941. kisgy. 1075. szá­mon. Ezen az ülésen bejelentették azt is, hogy az árak emelkedése miatt új költség­vetést kellett készíteni. Ennek összege 37084 P, így a hiányzó összeg 15284 P. A testület úgy rendelkezett, hogy a hiányzó összeget a körjegyzőség költ­ségvetésébe állítsák be. 1941. március 12-én arról döntött a testület, hogy az 1940. évi pénzmarad­ványt, 20.000 pengőt "... a Gutorfölde és Vidéke Hitelszövetkezetnél az álta­la tett ajánlat szerint és pedig 4 % kamat és a kiutalással felmerült kezelési költség átvállalásával betétként elhelyezi. Jelen véghatározat kihirdetendő azzal, hogy ellene 15 napon belül fellebbezésnek van helye, de azonnal vég­rehajtandó. " Az alábbiakban közöljük az 1941. március 19-i képviselőtestületi ülésen 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom