Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A falu földrajzi elhelyezkedése - A község története a kezdetektől, a törökkor végéig

köz falu szőlőjét Szentpéterfölde szőlőhegyén, egy házát Alsólendva városában, és egy házat Hosszúfaluban erőszakkal megszerezte. Ezeket Bánffy János magának megtartotta, használta és javaiból élt. A Káricsai Czigány családról nincsenek közelebbi adataink, csupán annyit tudunk, hogy az előnevüket adó település, Káricsa, Zalatárnoktól Észak-keletre volt. 1549-ben Czigány János fia Ferenc a zalavári káptalanhoz fordult panaszával fenti birtokot illetően. A káptalan el is tiltotta Bánffy Istvánt, Bánffy János fiát és örökösét ezek elfoglalásától, használatától, elajándékozásától vagy átruházásától.

5 A tiltásnak meglett a foganatja, a Czigány család visszakapta a nevezett birtokokat. Míg földesuraik pereskedtek, a települések szépen fejlődtek. 1552-ben új falu neve jelenik meg Szentpéterfölde, Ortaháza és Berekközlakosa neve mellett, Kyslakos-é. A négy településen ekkor 38 porta található.

6 1565-re a pereskedő felek közt új egyezség született, mert a Zalavári hiteles hely oklevele szerint Karychai Czigan Mihály visszaadja a Bánffyaknak Szentpéterfölde, Ortaháza és Berekközlakosa falvakban, Alsólendva városában és Hosszúfaluban lévő jobbágytelkeket. Ettől kezdve hosszú ideig, egészen 1675-ig nincs adatunk a faluról. Tulajdonosaiban időközben nem történhetett változás, 1644-ig Bánffy Kristóf (1577-1644. Bánffy Miklós és Zrínyi Orsolya fia) haláláig a Bánffy család birtoka lehetett. (Kristófról annyit tudunk, hogy eredményesen harcolt a Kanizsát elfoglaló, így közeli szomszédságába került törökökkel). Kristóffal kihalt a család. Mivel a Bánffyak női ágon rokonságban voltak a Nádasdy családdal, így birtokaik egy része a Nádasdy családra szállt. Amikor Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben, a Wesselényi féle öszszeesküvésben való részvételért lefejezték, birtokait elkobozták, azok a kincstárra szálltak. így Ortaháza ekkor kerülhetett kincstári tulajdonba.

7 A portyázó törökök, a környező falvakhoz hasonlóan Ortaházát is feldúlták. Feltételezhetően a XVII. század közepe - 1664 - táján, amikor Pákát is kifosztották, és a templomot is feldúlták, felgyújtották. Azért valószínű ez az időpont, mert az év elején a Zrínyi Miklós horvát bán (a költő) és Batthyány Ádám dunántúli főkapitány, valamint a szövetséges német birodalmi csapatok téli hadjáratára - melynek során az eszéki hidat is felégették - válaszul a törökök Köprülü Ahmed nagyvezér vezetésével nagyszabású hadműveletekbe kezdtek. Ennek során felrobbantották Új - Zrínyivárát és Kiskomárom (ma Zalakomár) várát. A nagy létszámú sereg (a kortársak mintegy 40 ezer főre becsülték) pusztítva vonult Bécs felé. Céljukat nem érték el, mert a szövetséges hadak Szentgotthárdnál Montecuccolli tábornagy vezetésével legyőzték őket. Mivel a XVII. század ezen időszakában ez a legnagyobb török hadjárat vidékünkön, joggal feltételezhetjük, hogy akár ez előrenyomuló, akár a megvert, visszavonuló sereg fosztogatásának eshettek áldozatul a környék települései.

8 10