Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

Élet a török után

Elet a török után Ortaháza sok sorstársával együtt a pusztítást nem élte túl, elnéptelenedett. Újra telepítésére csak 1695-ben került sor, öt évvel a török Kanizsáról történt kiűzése után. A falu határában lévő földeket addig más falvak lakói használták. 1675-ben há­rom dömeföldeiről tudunk, akik a földhasználat fe­jében, 1,75 köböl búzát fizettek a kincstárnak. 1678-ban Esterházy Pál hűségéért és szolgálataiért első szülöttségi jogon birodalmi hercegi címet és uradalmat kapott. Ekkortól kerültek az Esterházy család kezébe az egykori Bánffy birtokok, az Alsó- Az Eszterházy család lendvai és lenti uradalmak. 8a hercegi címere Az elpusztult falvak újbóli felépítése, határaik mielőbbi művelésbe fogása ér­dekében a földesurak különböző kedvezményeket adtak a náluk letelepedni kívánóknak. Lássunk egy példát, milyen kedvezményeket adtak az új telepeseknek. Lasztonya pusztát Esterházy Pál nádor kiadta megszállításra Hermán Miklós­nak 1694-ben. "Maga kap egy helyet, melyen házat építhet és ez mindentől mentes lesz, csak dézsmával tartozik veteményei után. A megszállók - a Hermán által hozottak - mentessége 3 év, ez után úgy adóznak és robotolnak, mint más jobbágyok. A megszállítás "szabad és jobbágyságon kívüli emberekkel" történjék, de le­het saját jobbágy is, de csak akkor, ha előző helyén maga helyett jó szolgáló jobbágyot hagy. " 9 Ortaháza "megszállítására", Pál nádor fia, Gábor főispán adott ki megszállí­tó levelet 1695-ben a lenti (hely) őrségben lakó Czigány Gergelynek. Czigány Gergely kapott egy egész telket. Ennek helyfölde 10 hold. A kapott telket ő és utódai szabadosként használhatták. Megengedte nekik a földesúr Boly puszta használatát. A megszállók "nem fizetnek helyadót és kerekes pénzt, hanem minden fél helytől fizetnek 5.m. forint summa, vagy robot­pénzt", ami azt jelenti, hogy a gyalog vagy fogattal végzendő robotot pénz­ben megválthatták. Ez kedvező volt számukra. A kedvezményeknek nagy volt a vonzereje, mert a korból származó adatokból ismert, hogy sok jobbágy elszökött addigi földesurától, hogy új helyen letelepedve könnyebb megélhe­tést találjon. így járhattak el gr. Erdődy Sándor Karácsonyszigeth-i (ma Kis­sziget) és zebeckei jobbágyai, a Belső testvérek is, mert mint azt egy 1721­es vizsgálatai jegyzőkönyvből tudjuk István, Farkas és Miklós ekkor az Alsó­lendvai uradalomhoz tartozó Bördöczén és Ortaházán laknak. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom