Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei

Batyk legközelebbi piaca Keszthelyen volt. Az összeírás készítői a ter­mények értékét a megye által megszabott árakhoz, 7 évre visszamenőleg a keszthelyi piac áraihoz viszonyították. 279 Ebben az időben már több kisnemesi család is élt Batykon. Kétségtelen nemesnek tartottak négy családban összesen 10 férfit. Nemes volt Bolla Luk­ács, Katona Ferenc, Kulcsár István és másik Kulcsár István családja. 28C Mivel a Batykon átvezető Sümeg-Zalaegerszeg közút fontos vármegyei út volt, ezért nagy volt a falu átmenő forgalma is, azonban hátrányai is voltak, nemcsak előnyei. Batyk ezen az úton lóváltó állomás és pihenőhely volt. 1832-ben a közgyűlésen Bolla István batyki iskolamester „avégett esedezik, hogy mivel Batykon nem csak az átvonuló katonaság, hanem a tisztviselő urak is lovakat váltanak, ez nagy terhekkel jár a községre, amiért eddig sem­mi jutalmat nem kaptak, ezért kérik a gyűlést, hogy a részökre valamely ál­landó jutalmat megszavazni méltóztassanak'" A megye megvizsgálva a pa­naszt, jogosnak találta, mivel sok foglalatossággal jár a katonaság és a fuva­rok kiszolgáltatása. Azonban nem adott rá pénzt, hanem elhatározta, hogy Rumy Károly alszolgabíró utasítsa a zalabéri állomáson lévő Fekete Ignác biztost, hogy tegye át a lakását Batykra, ahol több munka adódik, vagy egyezzen meg a panaszos tanítóval a teendők felosztásában. Mivel valóban sok fuvar esett a falubeliekre, ezért ugyanezen évben a Batyk helységbeli lo­vas adózók kérték a vármegyét, hogy adóban járó tartozásukon felül szolgált 71 Ft. 47 ezüst kifizetését. A közgyűlés a kérést kiadta a számvevőhivatalnak vizsgálatra. 281 A tiszti fuvarok ügye később sem jutott nyugvópontra, mert a terheket a vármegye nem kívánta csökkenteni. Időszakonként ugyan kifizette a falubeli­eknek a felmerült többletköltségeket, de ezt a parasztoknak kellett kérni. Ha ők nem kérték a járandóságukat, önként nem fizettek. Egy ilyen kérés után 1833. november 4-én a megyei gyűlés Batyknak a tiszti fuvarokért járó 116 Ft. 6 krajcárnak a házi pénztárból való kifizetésének elrendeléséről tárgyalt. 1834. május 10-én a közgyűlés újra csak Batyknak a tiszti fuvarokért járó 139 Ft. 48 krajcár kifizetésének a megrendeléséről tárgyalt. A megye hozzáállását mutatja egy négy évvel későbbi eset. 1838. november 26-án arról döntött, hogy a Batyk helységbeli adózók részére fuvar bérében fölöslegesen kifizetett 250 Ft. 30 krajcár visszafizettetését Koppány Ferenc főadószedőnek kiad­ják." 82 Tehát ha véletlenül túlfizetés fordult elő, akkor azonnal intézkedtek a visszavételéről. 1834 márciusa a környéken a tüzek hónapja volt. 18-án egy pipától nagy tűz támadt Batykon. A plébános visszaemlékezése szerint „mivel szörnyű nagy szél fújt, egyfertál [negyed] óra alatt egész a falu végéig 40 házat a tűz meg emésztett." 19-én, a szomszédos Végeden (Zalavégen) is nagy tűz volt, a 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom