Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei
Batyk legközelebbi piaca Keszthelyen volt. Az összeírás készítői a termények értékét a megye által megszabott árakhoz, 7 évre visszamenőleg a keszthelyi piac áraihoz viszonyították. 279 Ebben az időben már több kisnemesi család is élt Batykon. Kétségtelen nemesnek tartottak négy családban összesen 10 férfit. Nemes volt Bolla Lukács, Katona Ferenc, Kulcsár István és másik Kulcsár István családja. 28C Mivel a Batykon átvezető Sümeg-Zalaegerszeg közút fontos vármegyei út volt, ezért nagy volt a falu átmenő forgalma is, azonban hátrányai is voltak, nemcsak előnyei. Batyk ezen az úton lóváltó állomás és pihenőhely volt. 1832-ben a közgyűlésen Bolla István batyki iskolamester „avégett esedezik, hogy mivel Batykon nem csak az átvonuló katonaság, hanem a tisztviselő urak is lovakat váltanak, ez nagy terhekkel jár a községre, amiért eddig semmi jutalmat nem kaptak, ezért kérik a gyűlést, hogy a részökre valamely állandó jutalmat megszavazni méltóztassanak'" A megye megvizsgálva a panaszt, jogosnak találta, mivel sok foglalatossággal jár a katonaság és a fuvarok kiszolgáltatása. Azonban nem adott rá pénzt, hanem elhatározta, hogy Rumy Károly alszolgabíró utasítsa a zalabéri állomáson lévő Fekete Ignác biztost, hogy tegye át a lakását Batykra, ahol több munka adódik, vagy egyezzen meg a panaszos tanítóval a teendők felosztásában. Mivel valóban sok fuvar esett a falubeliekre, ezért ugyanezen évben a Batyk helységbeli lovas adózók kérték a vármegyét, hogy adóban járó tartozásukon felül szolgált 71 Ft. 47 ezüst kifizetését. A közgyűlés a kérést kiadta a számvevőhivatalnak vizsgálatra. 281 A tiszti fuvarok ügye később sem jutott nyugvópontra, mert a terheket a vármegye nem kívánta csökkenteni. Időszakonként ugyan kifizette a falubelieknek a felmerült többletköltségeket, de ezt a parasztoknak kellett kérni. Ha ők nem kérték a járandóságukat, önként nem fizettek. Egy ilyen kérés után 1833. november 4-én a megyei gyűlés Batyknak a tiszti fuvarokért járó 116 Ft. 6 krajcárnak a házi pénztárból való kifizetésének elrendeléséről tárgyalt. 1834. május 10-én a közgyűlés újra csak Batyknak a tiszti fuvarokért járó 139 Ft. 48 krajcár kifizetésének a megrendeléséről tárgyalt. A megye hozzáállását mutatja egy négy évvel későbbi eset. 1838. november 26-án arról döntött, hogy a Batyk helységbeli adózók részére fuvar bérében fölöslegesen kifizetett 250 Ft. 30 krajcár visszafizettetését Koppány Ferenc főadószedőnek kiadják." 82 Tehát ha véletlenül túlfizetés fordult elő, akkor azonnal intézkedtek a visszavételéről. 1834 márciusa a környéken a tüzek hónapja volt. 18-án egy pipától nagy tűz támadt Batykon. A plébános visszaemlékezése szerint „mivel szörnyű nagy szél fújt, egyfertál [negyed] óra alatt egész a falu végéig 40 házat a tűz meg emésztett." 19-én, a szomszédos Végeden (Zalavégen) is nagy tűz volt, a 94