Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei

fél falu a templommal együtt leégett, még a harangok is megolvadtak. Ot nappal az első tűzeset után, március 23-án újra tűz támadt Batykon és a korábban épen maradt házak közül is leégett 12 ház.

283 Mivel a tűzesetek a parasztoknak hatalmas károkat okoztak, mindenki a maga földesurához fordult segítségért és kölcsönért, hogy a házaikat újra felépíthessék. A jólelkű Batthyány Jánosné grófnő részint pénzben, részint anyagokban 1102 forint segítséget adott a batyki jobbágyoknak.

284 A bajbajutott gazdáknak Zala megye is próbált segíteni. 1834. június 23-án a közgyűlés a Batyki és Végedi elégett adózók 3 évre adómentesség és elégett irataik érdekében benyújtott kérelmére küldöttség kiküldése ügyében tárgyalt. A bizottság megállapításai szerint március 18-án és 22-én volt tűz Batykon, amelyek során összesen 61 ház égett le, összesen 14.687 Ft kárt okozva. Az 1835. évre a falubeli adózóknak Batykon 1.741 Ft, Végeden 1.054 Ft adót engedtek el.

285 1838-ban újabb, bár arányaiban sokkal kisebb tűz lehetett Batykon, mert a károsultak, Koller János, Pál János, Könnyid János, Könnyid Mihály, Lisztes István kérték az adójuk csökkentését a károk miatt. December 7-én a vármegyei közgyűlés az adózóknak a tűz által okozott kára miatt a házipénztárba járó adó csökkentéséről tárgyalt. A közgyűlés kiadta Tolnay Károly szolgabírónak, hogy írassa össze a károsultak kárát és adójukat, ami alapján dönthetnek az ügyben. A falubelieket a vármegyei tisztviselők is többször megkárosították, nem csak az uradalmi intézők. 1839. március 11-én a megyegyűlésen szó volt a Zalabér, Batyk és Véged falvakbeli adózóknak még Salamon Viktor katonai biztos idején, a katonaságnak járó élelmiszerek beszolgáltatása ügyében tett megkárosításáról. A beszolgáltatott élelmiszerek egy része nem került elszámolásra. A károsultak a sérelem orvoslását és káraik megtérítését kérték. Az ügy egy év múlva is húzódott, mert 1840. március 9-én a közgyűlés újra tárgyalt az adózók panaszáról. Ekkor a kiszolgáltatott „természetmények" azaz élelmiszerek árának az adóba való be nem számítása miatt kiküldött választmány jelentését hallgatták meg.

286 1839-ben próbáltak lépni a falu lakói a rétjeik csatornázása ügyében. Jelenleg, sok évvel a Zala folyó szabályozása után is vannak vizenyős területek Batyk határában, ezért elképzelhető milyenek voltak akkoriban a viszonyok. Szeptember 14-én tárgyalta a megyei közgyűlés a Batyk helységbeliek kérését a határban levő posványos rétek felárkoltatása ügyében. A falubeliek kérését földesuraik közvetítették a vármegye felé.

287 A megyegyűlés előtt más ügyek is szóba kerültek. Valamikor 1839-ben a batyki jobbágyok panaszt tettek Mároki József és fia valamint Laki József és szolgája ellen, akik a réten lévő szénájukat elégették. December 9-én a megyegyűlés előtt Csány László bíró által Antal József, Kovács György és a 95