Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei
hogy katonatartás címén 1823-ban 55 Ft 18 krajcár, 1824-ben 66 Ft 41 krajcár, 1825-ben 43 Ft 12 krajcár összeget vittek el tőlük, amely kár megtérítését kérik Salamon Viktor volt katonai biztostól. A megye Horváth Antal főszolgabíró jelentésére intézkedéseket tett, majd augusztus 7-én, a közgyűlésén „a batyki és kiskomáromi helységek által a katonaság számára kiszolgáltatott természetmények ára adójukban be nem számítása eránt tett panaszoknak megvizsgálásárór tett jelentést terjesztettek elő. Csík Boldizsár számvevő jelentette, hogy a vármegyegyülésen elhangzott panaszokat Türjén megvizsgálta. Megállapította, hogy a szántói járás több helysége - nem csak a két falu - Katonatartó könyvéből kiderült, hogy 1812 óta több terményt szolgáltattak be a katonaság részére, mint amennyit az adóba beszámítottak. Az ügy kivizsgálására bizottság alakult a megye és a katonai biztosok részvételével. 27 * Egy 1830-as összeírás szerint Batyk többek között Káldy György türjei prépost és a Batthyány család uradalmához tartozik. A falubeli adózók száma: 178 fő. Az itt lakó családok közül jobbágy: 62, zsellér: 22, ház nélküli zsellér: 3, szolga: 4, kézműves: 3. A házak száma: 84. Batyk földje az urbárium szerint II. osztályú, valójában azonban a földek 1/4 része I. osztályú, 1/4 része II. osztályú, 2/4 része III. osztályú, a földek egy része terméketlen, a többi föld kövecses, homokos sík, a Zala áradásainak ki van téve. Az őszi szántás háromszoros, a tavaszi kettős, azokat kettős befogóval végzik el. Egy pozsonyi mérőnyi földre 30 kocsi trágya kell, mely négy évig hatékony, évente a földek 1/50-ed részét trágyázzák meg. A szántóterület 990 mérőnyi, amelyet kétszeres vetésforgóval művelnek és két és félszeres átlagtermést hoz. A kettős vetésforgó szerint a földeket három egyforma kiterjedésű területre osztják, amelyből egyharmad rész az ugar. A földeket 3/4 részben őszivel, 1/4 részben tavaszival vetik be. Ősszel búzát és rozsot, tavasszal árpát és zabot vetnek. Az átlag földbér 31 krajcár, a kilencedet természetben adják. A községnek 18 kaszásnyi rétje van a bikák és ökrök téli eltartására. A 18 kaszásnyi rét, jövedelme 15 Ft 54 krajcár. A téli eltartására 6 libra szénát számítanak naponta, szalmával keverve. Ez 5 hóra 900 libra szénát jelent. A batykiak által tartott állatok között 98 igás ökör, 43 különböző korú tehén, 24 három évnél öregebb ló, 50 juh, 48 sertés volt. A tehenet 5 hóig fejik. Egy kovács, két molnár és egy juhász van a községben. A kovács negyedévig dolgozik, míg a molnárok egész éven át dolgoznak, mindhárman segéd nélkül végzik munkájukat. Batykon a katonai élelmezési költség 133 Ft 2/5 krajcár volt. A házi italmérés, azaz „korcsmáitatás" a községi kasszába 4-5 Ft hasznot hoz negyedévente. A községben sűrűn vannak katonai átvonulások, de sok előfogatot kell adniuk a szállításhoz és a közlekedéshez is. 93
