Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - Határ és birtokperek

jussához tartozott. Molnárék csak négy éve csináltak rá házat, korábban Phem Jakab a Batthyány család jobbágya, mint bitangol bírta. Azt nem tudták, hogy mely földek tartoznak a házhelyhez, de amely földeket használ Kovács Péter, azok tartozhatnak oda. Kovács azt mondta valaki uraknak, hogy a földeit az Esterházy uraságoktól kapta. A földek közül egy a Közép dűlőben van, egy a Berekre dűlőben, a Szála mellett nyugatról a Hármasi malomnál, a Kolduson belül egy rétje is van. Molnár András házhelyéhez tartoznak földek Pusztabatykon, a Vadalmásban, a Kolduson, amely egy 25 szekérre való egy­befüggő rét a Szála mellett és a Sóska nevű hely. Az egyik tanú hallotta, hogy a Balogh famíliának Batykon kilenc házhelye volt, de hogy melyek azok, azt nem tudja. Nem sokkal később, egy érdekes eset után újra találkozunk a fenti sze­replőkkel. 1755 december 5-én Batykon tartottak vizsgálatot, mert Kovács Péternek, Adelfy Antal jobbágyának az irtásföldjét a Végeden lakó Horváth György - miután Kovács az ökreit és ekéjét elhajtotta - titkon újra megszán­totta, elvetette és éjjel elhordta a gabonát róla. A tanúk szerint a két hold föl­det a Gyertyános aljában „ritka erős erdőbőr 15 éve kezdte Kovács Péter ir­tani, amelyet minden éven megművelt és már 40 kereszt termett rajta. Két éve Horváth György azt beszélte, hogy Felsőbüki Nagy Ferenc nekiadta az irtá­sát. Miután Kovács felszántotta a területet és behajtotta ökreit, Horváth újra megszántotta és elvetette, azután „éjszakai órákban, les\>e rakták az kereszte­ket a Gyertyánosban, s mingyárt azon éjszaka szekereken el is vitte" a ter­mést. Az említett Horváth György Nádasdyné asszony végedi jobbágya volt. A tanúk között szerepelt Laki Farkas, Kulcsár István, Gáli János és Varga György Batykon lakó jobbágy. A vita a megye elé került, mert 1756-ban Zala vármegye bizonyságlevelet állított ki arról, miszerint felülvizsgálták Nagy Ferenc és Adelffy Antal ügyében az irtásföldek határait Batyk és Véged kö­ZOtt. 1760. május 8-án a Zalabér mezővárosban tartott tanúkihallgatáson újra találkozunk a Béri Balogh családdal és Nagy Péter házhelyével. 253 Ezúttal ar­ra kerestek választ, hogy az a Batykon lévő házhely, amelyen jelenleg Kiss János lakik - szomszédai Kovács Péter és Jakab István - a Balogh famíliáé volt-e? A tanúk között volt a batyki Papp Mihály és Pehem Péter jobbágy valamint Mészáros János és Gál János béres. A vitás helyet, amíg pusztán állt, Nagy Peti házhelyének hívták. Pehem Jakab 40 éve kezdte használni, 2 forint árenda ellenében bérelte a Batthyány uraságoktól, majd átadta Molnár Andrásnak. Volt itt egy almafa is, amit Nagy Peti Pogácsa-almafájának hív­tak az öregek, amely „midőn Batyki falu elégett, az is az tűz által emésztőde­tetf. A házhelyhez Pusztabatykon tartozott föld, amelyet Mészáros János 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom