Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - Határ és birtokperek
18. század elején és közepén igyekezett tanúkihallgatásokkal vagy perekkel biztosítani birtokait és jogait. A következőkben nézzünk néhány jogvitát, amely a Béri Balogh család batyki birtokaira vonatkozott. 1735. március 29-én Tekenyén tartottak tanúkihallgatást, ahol azt kérdezték, ismerték-e a tanúk Béri Balogh Péter leányát, Klárát, Gombossy János házastársát és tudják-e, hogy Balogh Péternek milyen részjószágai voltak Szalabérben és Batykon, életében vagy halála után kik, mikor és mely jószágokat foglalták el a birtokából. Hogyan jutott a Batthyány família a birtokaikhoz Batykon? 250 A tekenyei Nagy Mihály szerint az édesapja, néhai Nagy Péter Balogh Istvánné jobbágya volt Batykon, aki a házhelyét bírta és szántotta a hozzá tartozó földeket már azelőtt, hogy „Bécs alatt amidőn az Törököt meg vertéi. A Balogh família jobbágya volt Gál Péter is, akinek a fia János jelenleg Zalabéri Horváth Ferencnek ad árendát. Batyk elpusztulásával a tanú apja Türjére költözött, de onnan is használta a földeket. Nagy Pétert a Batthyányiak a jobbágyukká akarták tenni, elfogatták néhányszor és raboskodott is, de mivel nem volt örökös jobbágy, el kellett engedni. Ezután a Batthyány család művelés alá vettette a házhelyet, ahol most a jobbágyuk, Németh Jakab lakik. Szekér András tekenyei lakos szerint apja. néhai Szekér Ferenc vett Batykon három házhelyet a Szentgróton lakó Kulcsár Farkastól, akihez Benedeki Gergelytől került, ő pedig a Pápán lakó Somogyi Lászlótól vette 53 tallérért. Ez az eredeti adóslevél zálogostól zálogosra járt. Szekerek 20 esztendeig bírták a házhelyeket, de kb. 10 éve a néhai Zalabéri Horváth Ferenc azt állítva, hogy Somogyi Ádám engedélyt adott neki a zálog kiváltására, azokat a hozzá tartozó részekkel együtt a zálogösszeg letételével kiváltotta. Nagy Pétertől hallotta, hogy valaha a Balogh család jószágai voltak ezek, akiktől a Batthyányiak vették el az összesen 44 hold földet és 30 szekérre való rétet. Dömötör Mihály dabronci jobbágy „Batykon született e világra s míg Battyk el nem pusztult Bécs alá való menetelével az Törököknek, ott nevelkedett, lehetett 15 esztendős azon üdőben." Tudja, hogy Nagy Péter és Gál Péter a Balogh família helyein, a napkeleti oldalon laktak, közöttük lakott Török Imréné jobbágya Dongó György. Az előforduló helynevek: „Puszta Batyk" a dombnál az országút)ánál, Belső mező, Két út között, „Ható Szege f\ Falura dűlő, Külső irtás, Szulia, Vadalmás, Nyír és az oda járó út, Nagy nyír. Külső nyír, Belső nyír, Belső vadalmás, ,J\zfegyes", „Szála" melletti Forgó nevű rét és az út, Tűrje felől ami úton Batykra járnak. Az ügy még húsz év múlva sem oldódott meg, mert 1753-ban Zalabérben tartottak tanúkihallgatást miatta. 251 A tanúk között volt Varga György, Gáli János, Mészáros János és Pap Mihály batyki jobbágy is. Tudták, hogy Kovács Péter házhelye és házának felső szomszédja, Molnár András házhelye - amely most a Batthyány családé - korábban a Balogh família 76
