Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török pusztítások, sarcolások

Török pusztítások, sarcolások Magyarországot a mohácsi csata elvesztése után folyamatosan veszélyeztette a török, bár vidékünkön az első hadjáratot csak 1532-ben vezette. 1541-ben Buda vára is Szulejmán szultán és a törökök kezére került, ezzel az ország három részre szakadt. Magyarország egy része a Habsburgok kezén volt. egy része a Török Birodalom része lett, egy része pedig Erdélyi fejedelemségként viszonylagosan önállóvá vált. A középső része, benne Buda várával a törökök kezébe került, ahonnan támadásokat tudtak indítani a többi országrész ellen. A török csapatok első ízben 1550-ben indultak portyára Zala megye ellen. Augusztus és szeptember fordulóján egy lovascsapat Zalavár és Keszthely között áttörve a végvárak vonalán Zalabér, Sümeg és Tátika várai között elhaladva pusztított.

127 Nádasdy Tamásné levele szerint „... Szent Grótban hat házat égettek, azon innét egy falut is elégettek, ... " Mivel Nádasdyné általában Sárváron lakott, ezért levelében valószínűleg azt jelentheti az „innét" kifejezés, hogy a felégetett falu Szentgróttól északra feküdt, tehát csak valamelyik környékbeli településről lehet szó. 1551-ben a törökök hadjáratot indítottak a megmaradt országrészek, elsősorban Erdély ellen. Ez év augusztusának végén a Dunántúlon is folytak a harcok, amelyeknek a fő hadszíntere azonban Kelet-Magyarországon volt. Khadim Ali basa budai beglerbég parancsára a fehérvári szandzsák egyik lovasserege áttört a Veszprém és Vázsony végvárak között és egészen Szentgrótig törve előre elpusztította annak részeit és a környező falvak egy részét.

128 1552-ben folytatódtak a harcok, amely Veszprém várának elfoglalását eredményezte a törökök számára. Június 14-én a veszprémi püspök arról panaszkodik a királynak, hogy a török tűzzel-vassal pusztítja Sümeg környékét. A magyar végvárak katonasága ebben a helyzetben Szentgrót váránál összpontosult, figyelve a török hadmozdulatokat.

129 Ezek a felsorolt török portyák és magyar hadmozdulatok bizonyosan érintették Batykot is, mivel az adóösszeírásokból komoly veszteségek olvashatók ki. 1549-ben még 18 lakott jobbágyporta volt, 1550-ben már csak 9 lakott. 1553-ban pedig 14 lakott portát találtak az adószedők. Az 1553-ban meglévő porták azonban nagy elszegényedést mutatnak, mivel az 1549-ben említett egész portákkal szemben itt már csak 6 egész porta szerepel, a többi fél illetve negyed. Ezek közül 1549-ben még 11, 1553-ban pedig csupán 6 (ebből csak 2 egész) volt képes adózásra. Az adózók mellett 4 szegény porta szerepel az összeírásban. Találtak az összeírok ekkor 3 puszta portát és 4 újjáépített portát is, amelyek feltehetőleg az 1551-52. évi háború valamelyik hadművelete során váltak pusztává. 1552 augusztusában a Zala vármegyei 39