Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

III. fejezet: Batyk a török korban - Török pusztítások, sarcolások

adószedők arról értesítették Zrínyi Miklós horvát bánt, hogy a szántói (ide tartozott Batyk is) és a tapolcai járások jóformán semmi adót sem fizettek, mivel török hódoltság alá estek.

130 1566-ban I. Szulejmán szultán újabb, immár a hatodik magyarországi hadjáratára szánta el magát. Isztambulból május l-jén indult meg csapataival Bécs ellen. Júniusban elkezdődtek a csatározások a dunántúli hadszíntéren. Ezek a harcok általában a magyar és császári csapatok sikereit hozták, akiknek sikerült néhány várat visszafoglalni a töröktől. Augusztusra azonban megérkezett Szulejmán szultán hadserege is, amely 6-án megkezdte a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ostromát. Zrínyi és a vár védői több mint egy hónapon keresztül sem kaptak segítséget a császári csapatoktól, ezért 1566. szeptember 8-án megmaradt emberei élén kitört a várból és elesett. A kitörésre a megadás helyett szánta rá magát a magára hagyott, hős várkapitány. A magyaroknak mindössze annyi vigasza lehetett, hogy Szigetvár ostromának ideje alatt meghalt a nagy hódító Szulejmán szultán is. A győztes törökök az ostrom befejezése után, szeptember és október hónapokban elfoglaltak egy sor Somogy vármegyei várat és végigpusztították szinte az egész Dunántúlt.

131 1566 tavaszán Gall Ádám császári generális jelentette Miksa főhercegnek, hogy a török seregek Sümeg körül pusztítanak. Ősszel, Szigetvár eleste után a portyázok eljutottak a környékre is és a mohácsi csatavesztés után harmadszor is elpusztították Batykot. Amint azt az 1564. évi adóösszeírásból megtudjuk, Batyk a török támadást megelőzően már újra 26 portából állt, ezek közül 24 volt lakott. A megoszlás a következő volt: 14 adófizető, 8 szegény, 1 újratelepített és 2 puszta porta és egy urasági gazdatiszt (servitor).

132 Az adatok bizonyítják, hogy Batyk kezdte kiheverni a korábbi két pusztítás okozta károkat, már nagyobb volt mint a szomszédos többi község. Sajnos a falu sorsa újra csak a felégetés lett. Az 1566 őszi adóösszeírás siralmas képet mutat a faluról. 12 birtokos nemesnek összesen 7 adófizető portája maradt. 16 porta mellett szerepel a felégetett (combusta) megjegyzés. Az összeírást készítő adószedő Batyk neve után is odaírta megjegyzésként, hogy a falut Sziget eleste után felégették.

133 Mint látjuk, közvetlen adatok is bizonyítják azt, hogy a török csapatok megint eljutottak a környékre, közöttük Batykra és óriási károkat okoztak. Valószínű, hogy az egy hónapig tartó ostrom következtében a jobbágyoknak volt idejük felkészülni a támadásra és így legalább a rabság és a legyilkolás elől megmenekülhettek azzal, hogy elrejtőztek. Erre mutat, hogy 1569-re már részben újjáépült a falu, 13 porta állt Batykon, amelyek közül 9 volt teljesen újratelepített. Ezek szerint életben maradt annyi jobbágy, hogy fel tudták 40