Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
Batyk fontosabb útjai
rá erre az útra. 432 Az évszázadokon át használt útnak a nyomai még a 18. században is megvoltak, azonban az utat magát már nem használták. (1750-ben a Batyk és Véged közötti határ vonala a „régi katonák útján"'' tart kelet felé, az út nyomvonala ekkor még felismerhető volt. 433 ) A falu területén átvezető utakon időnként rablások is történtek. Egy ilyen eset történt 1543-ban is. Amikor a török császár Pécset elfoglalta Chernelházi Chernél Ambrus, Pécsi Luka János és Galion András pécsi polgárok - a panasztétel idején már pozsonyi lakosok - elmenekültek a városból és Chernél Ambrus Sopron vármegyei Chernelházi nemesi kúriájába igyekeztek, amikor Szentgrót és Batyk között a közúton (publica via) Csabi Farkas a 3000 Ft értékű ingóságaikat elrabolta. 434 Ez az út, amin a polgárok menekültek, azonos lehet az 1301-ben említett Szentgrót és Pereszteg közötti úttal. A 17. században a türjei prépostok által folytatott határperek is szolgáltatnak adatokat Batyk útjairól. 1637-ben a batyki birtok határa a Bozolba vezető út közepétől az Ágas patakra, majd a Zalára vezet. A Zala folyótól - valószínűleg a hármasi malomtól - egy keresztút vezet a peresztegi „Partos úton" felül Bögötére. 435 1639-ben egy tanúkihallgatáson a 13. tanú megemlíti a Türjéről Batykra vezető utat. 436 1642-ben az Ágas patakon lévő Sarnok kelő helyét keresik a tanúkihallgatást végzők. 437 (Mivel a régi időkben a folyókon és patakokon csak ritkán építettek hidakat, a legtöbb esetben gázlókon lehetett átkelni rajtuk. Ezeknek a helyeknek volt a neve „Kelő".) 1678-ban szó esik az Ötvösről jövő nagy útról, amely áthalad Nyavalád (ma Zalaerdőd)Batyki úton. Az Ötvös-Vérkő közötti utat „őrlő útnak'" nevezik, tehát ezen járhattak a batyki malomba őröltetni az északabbra eső települések lakói. 438 A Nyavaládról Batykra tartó utat keresztezte a Türje-Pereszteg közötti út. 439 A török alóli felszabadulás után teljese megváltozott a közlekedés szerkezete, az utak új nyomvonalra kerültek, más irányok lettek fontosabbak, mint korábban. Mint láttuk a régi legfontosabb út, a katonák útja" megszűnt, helyette a Sümeg-Türje-Zalaegerszeg közötti út lett a főút. Továbbra is megmaradt azonban a Szentgrót-Pereszteg közötti út, bár ez is más nyomvonalon haladt, mint korábban. Az 1832-ben készült „Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása'" című összeírásban ezt találjuk Batyk vizeiről és útjairól: ,y4 Helységek, mellyek a Zala völgy jobb oldalán feküsznek, ezek: Battyk, mellynek határába a Pinkótzi, Szajki, és Kender Aztatói vizek egyenes szög alatt a Zalába folynak." 440 Az országutak felsorolásában a „ Grátzi vagy Körmendi Posta és Kereskedő ÚC leírásánál találjuk: „Battyk, - népes egy helység tsupán. Jobbágy lakja - több Földes urai vágynak - Szántó földjei és Rétjei termékenyek, Erdeje nints s a legelője szűk; vagyon benne egy Catholicus Templom, és tarto150