Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Batyk fontosabb útjai

zik a Zalabéri Plébániához - nevezetes, az itt termő Torma, erősségére és édességére nézve" Az út részletes ismertetése szerint „Л Türjei Város végétől egész Battyki Helységig 2525. öllekre homokos, helyei helyei fel van árkolva és megkövetsezve. Battyki Helységnek Utzája 243. ölekre számlál, a feneke atyakos és a színe meg van hordva kövétsel. Ettül a Szajki víz völgyön és Kő hídján keresztül a Pinkótzi Malom Kő hidig 497 ölekre, az út homokos, mellék árok, és követs is van rá hordva. " Batyk vizei: ЬЧ

А Végedi vagy Szajki víz, mely eredetét veszi Vas Vármegyében és Véged alatt elfolyván, Battyki Helységnek nyugotti felén a Posta utat keresztül vágja bé ömlők a Zala vizébe. A Pinkótzi víz, mely hasonlóul Nemes Vas Vármegyében ered, és Zalabéri és Battyki közös völgyön lefolyván és az úgy nevezett Pinkótzi Malmok alul a Posta Utat keresztül hasítván bé foly a Zalába - Zalabéri határ végénél. Battyknál a Végedi víz és a Zalabérnél a Pinkótzi víz a Posta úton keresztül foly - Pinkótzi Malomiul fogva a Bozali vendégfogadóig 300-320 ölekre több helyen a Töltésen víz keresztül tsap, a Zalának nagyobb ki áradásaikor. " Megtaláljuk Batykot egy másik út, a „ Végedtül kezdve, Szent Gróth Városon, Balatonhídvégi, s. a többi Helységeken keresztül Ormányhídig menő Kereskedő Út." leírásában is. A részletes ismertetés szerint a jelenlegi Dózsa utcával azonos út a „Végedi templomtól a Szajki víz völgyig 143 ölekig ereszkedés. Ettül a Végedi temetőig 147 ölekig kapaszkodás és terhes szekereket azon meg kell kötni, ezen pedig vontatni kell. Ettül a Zalabéri Posta Útig lejtős mené te lű és nem meredek hegy. A Nemes Vármegyei széltül a Zalabéri Posta Útig vagy Kenderáztatói fa hídig 2532 ölekig, felárkolt út nincsen, szélessége 2. öltől 5 ölekig változik, földje agyagos és csinálatlan. " A patakokról itt a következő szerepel: „Végednél, Szajki víz, mely eredetét veszi Felső Szajknál, szomszéd Nemes Vas Vármegye szélén, a honnan neveztetik és Battyknál befoly a Zalába. - regulázva s Canalizálva nints azért kiöntései gyakoriak. A Battyki határban a Kenderáztatói kis folyó hol ezen út a Zalabéri Posta útban jön."

441 A 19. század elején kezdtek nagyobb gondot fordítani az utak építésére és karbantartására. A Türje-Zalaegerszeg közötti úton 1833-ra már kőhidak szolgálták a közlekedést, mivel ezek karbantartásáról tárgyalt a megye. Ekkor szó volt a „batyki útnak a célirányosabb vezetésének" ügyében végzendő munkák a megrendeléséről és az érdemi végzésről. A következő évben Batyk határában egy kőhíd megépítésének a megrendeléséről tárgyaltak. Ez 1835-re el is készülhetett, mert a megyei közgyűlés a Batyk és Tűrje között elkészült töltésen lévő híd mellékének a feltöltésének az elrendelése ügyében tár151