Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Batyk malmai

vízszintjének a leszállítását és a Batyki faluvégen alul lévő patak folyásának kiigazítását kérték.

418 A 19. század közepén készült földkönyvek szerint a Hármasi malom Batthyány Ferenc fiai Ferenc és Ervin tulajdona, a Pinkóczi inalom pedig a Türjei prépostság tulajdonában volt. A malmok tulajdonviszonyaiban változások álltak be a 20. század elején. A Pikói malmot 1900. április 10-én adta el a Türjei prépostság Hajós Ignác zalaegerszegi ügyvédnek 27.600 koronáért, aki 1905. október 26-án továbbadta Mayer Mór és Schlesinger Eugénia zalabéri lakosoknak. 1926. február 7-én tőlük vette meg báró Guttmann László zalabéri nagybirtokos 700.000.000 koronáért. A Hármasi malmot 1910. február 25-én Londonban 105.000 koronáért vette meg Keszler Bernát és felesége Holczer Janka a Batthyány család tagjaitól. A két malmot a II. világháború előtti időszakban báró Guttmann Edit és Keszler Márton birtokolta és működtette. Mint láttuk a Batykon lévő malmok a 20. századra is megmaradtak, de a jelentőségükből egy kicsit vesztettek a bekövetkezett modernizáció miatt, ugyanis már nem feltétlenül volt szükség a malmok működéséhez folyóvízre, hanem a feltalált gépek segítségével e nélkül is megoldható volt az őrlés. A Hármasi malomban később már gőzgép és működött, nem csak vízierővel őröltek. A második világháború idején, 1943-ban a zsidótörvények értelmében a malmokat elvették korábbi tulajdonosaiktól de továbbra is működtek. A Keszler malom az Országos Földhitelintézet tulajdonába került. A malom tulajdonosait Keszler Mártont és Károlyt 1944 júliusában deportálták és németországi koncentrációs táborok felé indították útnak. Keszler Márton 1944. augusztus 15-én ismeretlen helyen, Keszler Károly pedig december 28-án Mühldorfban halt meg. A Pinkóczi malmot is elvették Végvári Neumann Károlyné Guttmann Edittől, a Földműves Szövetkezet működtette a háború utáni időszakban is. A háború után a malmokat bérlők működtették, a Hármasi malmot először Iván Antal molnársegéd majd 1945. július 26-tól 1947. szeptember 30-ig Kovács József főmolnár, 1947. október l-jétől pedig Schlesinger Ferenc üzemeltette haszonbérlőként. A malom tulajdonjogának megszerzésére a község is lépéseket tett. 1946. január 26-án a batyki Nemzeti Bizottság és a községi képviselőtestület együttes ülést tartott, ahol a Keszler-féle Hármasi malom község részére történő igénylése volt a téma. Németh János szerint lehetőség lenne a Hármasi malom igénybevételére a község részére, ezért kérte a megjelenteket, hogy hozzanak e tárgyban határozatot. Tekintettel arra, hogy a község szegény, számottevő vagyonnal nem rendelkezik, javasolja a malomra az igénylés bejelentését, illetve az ez irányú határozat meghozását. A gyűlés 146