Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Batyk malmai

elfogadta a határozati javaslatot, és felkérte Németh Jánost a további lépések megtételére az ügyben.

419 A kérelmek ellenére 1949. április 6-án került sor a Hármasi malom államosítására. Batyk malmai egészen az ötvenes évekig működtek, amikor megszüntették őket. A Pinkóczi malmot lebontották, a Hármasi malom helyén a '90-es évekig TSz. major működött. Napjainkra már csak a Hármasi malom lakóépülete van meg nagyon romladozó állapotban. A malmoknak szinte már a helyét sem lehet megtalálni, mindkét helyen csak a malomkerékhez vezető vízcsatorna van meg, minden mást leromboltak és elhordták a szocializmus évei alatt. A batyki malmok molnárairól nem sok adat maradt fenn. Annyi bizonyos, hogy a nevek kialakulása ideje előtt, a 18. század elejéig a molnárokat végzett munkájuk alapján általában Molnár néven említik. Erre találunk példát 1643-ban, amikor a hármasi malomban lakó Molnár Andrásról esik szó.

420 1659-ben a hármasi malomban lakó Molnár Mihályt és öccsét, Benedeket említik.

421 1667-ben újra említik a Hármasi malom molnárát, az akkor 50 éves Molnár Mihályt.

422 A fenti állítást bizonyítja az is, hogy 1702-ben a türjei prépostság kettősmalmi molnárát Pály másképp Molnár Jánosnak hívják.

423 Mint tudjuk 1642-ben Pály Mátyásnak adta a türjei prépost zálogba a malmot, tehát az itt említett János az ő leszármazottja lehetett, ami annyit bizonyít, hogy legalább 60 évig ugyanannak a családnak a tagjai voltak a malom molnárai. A szakmájuk neve bekerült a család nevébe is, elhomályosítva az eredeti nevüket. 1691-ben a Hármasi malom molnárai Molnár Mihály és négy fia, János, Pál, Mihály és András voltak.

424 1745-ben pedig Molnár Györgyöt néven említik a malom molnáraként.

425 A 18. század végén megszaporodtak a batyki molnárok említései, az adóösszeírásokban sokuk nevével találkozhatunk. Nem tudjuk, hogy a következő molnárok melyik malomban dolgoztak, csak a foglalkozásuk ismert. Tehát a 18. század végén Prontbájner Márton 1775-1779, Vizinai Antal 1775 és 1783-1787, Praizler Pál 1776, Kulcsár János, Pál, Ferenc 1776, Felkhaltner György 1783-1787 között volt itteni molnár. Név nélkül enüítik a Hármasi molnárt 1779-ben. Az ismert molnárok nevei alapján azt az érdekes következtetést is levonhatjuk, hogy a 18-19. század fordulóján a batyki molnárok egy része német nevet viselt, tehát a Magyarországra betelepített német nemzetiségből származtak. Valószínűleg nekik volt meg a kellő szakmai képzettségük ahhoz, hogy malmokat működtethessenek. 147