Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Batyk malmai

tot. Ezt a malmot a néhai Batthyány Pál gróftól kapta annakidején zálogba, mégpedig ugyancsak 500 Ft-ban. Ez a zálogügylet visszaváltásig szól.

410 A molnármesterség jól jövedelmező foglalkozássá válhatott a 17. század végére, mert a Hármasi malom molnárai földbirtokokat is zálogba tudtak venni. 1691. szeptember 8-án Esterházy Mihály fiai a végedi birtokukból elzálogosítottak egy részt a hármasi molnároknak. Esterházy Dániel és László 200 aranyforintért három egykori jobbágytelket adott zálogba Molnár Mihálynak és négy fiának, Jánosnak, Pálnak, Mihálynak és Andrásnak.

411 Molnár Mihály és fiai a három jobbágytelket a hozzájuk tartozó szántóföldekkel, rétekkel, erdőkkel együtt egészen addig használhatták, amíg a zálogösszeget nekik vissza nem fizetik. Abban az esetben, ha Esterházyék az esedékességkor nem tudnának fizetni, akkor Dongó Balázs telkének a tulajdonjogát teljes egészében megkapják. A zálogba adott három jobbágytelek ügye még a 18. század elejére sem rendeződhetett. A fennmaradt írásból kiderül, hogy valamikor a 17. század végén a batyki hármasi molnároktól megvette Telekesi Török Imre az egyik végedi puszta jobbágytelket.

412 A török háborúk során Batyk falu 1683-ban elpusztult, de a malmok hamarabb újjáépülhettek, mint maga a falu. Egy 1704-ben készült jegyzék szól azokról a károkról, melyeket a horvát bán átvonuló hadai okoztak. A Batthyány család batyki malmát kifosztották, a szerszámokat és a gabonát elcipelték.

413 1733 előtt pedig a néhai Bors György és Rácz Gergely a türjei prépostság Csapón lévő Kettős nevű malmánál laktak.

414 Tehát a 18. század elején már újra állt mind a két batyki malom. Az 1768-ban készült urbárium szerint a batyki jobbágyoknak hasznuk van abból, hogy a határukban malmok vannak, mert ami őrölnivalójuk van, azt nem kell máshova vinniük.

415 Egy 1787-ben készült szerződés szerint volt a türjei prépostságnak Csapón, a Kánya-patakon egy kétköves malma, amely mellett molnárház és különböző melléképületek voltak. A molnárnak évi 250 Ft bérleti díjat kellett fizetnie a malom és a mellette használt földek fejében. Ezen kívül még évente 200 mérő gabonát kellett ingyen megőrölnie a prépostságnak a második kövön, azaz finomlisztté őrölni.

416 A 19. századra már folyószabályozást is alkalmaztak a malmok gazdái. 1835-ben arról olvashatunk, hogy Batyk határa a Zala folyó volt, de nem a Hármasi malomnál ásott meder, hanem a valódi Zala folyó választja el a zalabéri és batyki határt.

417 A folyó vízszintjének szabályozása azonban nem minden esetben sikerült közmegelégedésre. 1843. szeptember 18-án a vármegyei közgyűlés tárgyalt a Batyk és Véged helységbeliek panaszáról, miszerint a Hármasi malom zúgója által a merkőcei rétjeikben okozott kár kivizsgálását kérték. Valószínűleg olyan magasra emelték a molnárok a vízszintet, hogy az elöntötte a folyómeder melletti réteket. A két falu lakói a Hármasi malom 145