Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

1975. május 31-én 24 órakor pedig megszűnt minden közlekedés a vasúton. Az utolsó vonatot elkísérte Moldova György író is, útjáról beszámol az „Akit a mozdony füstje megcsapott" című könyvében. Megszűnt a ZalaszentgrótBalatonszentgyörgy közötti vonal is. Az állomás építésével együtt új úthálózatot alakítottak ki Batyk déli végén, megépítették a Batykot Zalabérrel öszszekötő új utat, ami a vasúti felüljáró alatt vezet. A vasút visszafejlesztésével párhuzamosan megnőtt a közlekedésben az autóbusz-közlekedés szerepe. A falun átvezető főúton megnőtt az átmenő teherautó és személyautó forgalom. Az 1950-es években villanyt kapott a falu. Az 1970-es évek elején került kiépítésre a Batykon átvezető Nagylengyel-Devecser földgázvezeték, majd a felső faluvégen újabb gázvezetéket fektettek, de ezeknek semmi gyakorlati haszna nem lett Batyk számára, mivel csak e könyv írásának napjaiban kezdődött meg a földgáz bevezetése a faluba. A szocializmus évei alatt annyi fejlődést mutat Batyk, hogy a 70-es években kiépült a jelenlegi Napsugár utca, amit az akkori fiatalok letelepítése miatt hoztak létre. A régi házak egy része helyett modern lakóházak épültek a faluban, a volt iskolában létrehozták a Kultúrházat. A körjegyzőségi épület helyett szövetkezeti Bolt és Kocsma létesült, létrehozták a körzeti orvosi hálózatot. A falu vezetékes vízhálózatot is kapott. A szocializmus bukása és a rendszerváltoztatás után, 1990. január l-jén újra önálló község lett Batyk, helyben intézik a falu ügyeit, megalakult Polgármesteri Hivatal. Már nem idegen érdekek a mérvadóak, hanem a falu polgárai intézhetik a saját ügyeiket. Az önállósodás után megépült az iskola és óvoda a faluban. Jelenleg folyik a gázvezeték kiépítése is. Talán megáll a sokat emlegetett visszaesés és a 21. század küszöbén újra fejlődésnek indulhat Batyk is. 128