Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

Az egyház története

Az egyház története A kutatás jelenlegi állása szerint kérdéses, hogy a középkori Batykon létezett-e templom. Sajnos csak egyetlen adat származik ebből a korszakból, ami alapján nagyon nehéz eldönteni a kérdést. 1311-ben a viennai zsinat a Szentföld visszafoglalásának költségeire tizedadót állapított meg, amit Magyarországon csak jóval később, XII. János pápa felszólítására hajtottak be. A veszprémi egyházmegyében 1331-37 között került sor a beszedésre, a tizedszedők Jacobus Berengarii és Raymundus de Bonofato pápai követek voltak, ránk maradt az általuk készített jegyzék, amely alapján viszonylag jól feltérképezhetők Zala megye templomos helyei is. A két pápai követ és a kíséretükben lévők 1333-34-ben jártak a környéken. Itt, a környékbeli települések között található egy település, amelyet először ,ßoch" másodszor „Bozarek" alakban írnak, ennek papja Bertalan volt, aki az első alkalommal 40 széles dénárt, második alkalommal pedig 20 széles dénárt fizetett a tized fejében.

363 A kutatók ezt a települést Batykkal azonosítják.

364 Az azonosítást az első névalakra („Boch") vonatkozóan minden vita nélkül el is lehet fogadni, azonban a második névalak (,ßozarek") Batykhoz kapcsolása már nehezebb. A tizedjegyzékből megismerhetjük a környékbeli egyházas helyeket és azok plébánosait is. 1333-ban Végeden (Zalavég) Pál (Paulus de Vegeg), Zalabérben Pál (Paulus de Beer), Türjén pedig Márton nevű (Martinus de Gurle) plébános van. Ezután hosszú szünet következik és csak 1642-ben bukkanunk újabb adatra, ami sajnos hasonlóan az előzőhöz, elég talányos. A nádor utasítja a veszprémi káptalant, hogy tartson tanúkihallgatást többek között a batyki birtok határaira vonatkozóan.

365 A feltett kérdések között találjuk a következőket: ,yA 450 holdnyi Három királyok földe hol van? A batyki Szent egyház fele keletre meddig tartott az említett föld határa?" A meghallgatott tanúk között más falukbeli jobbágyok mellett meghallgattak batykiakat is, azonban a kérdésekre adott válaszok között egyik tanú sem említi meg templomot. A feltett kérdések alapján talán joggal feltételezhető, hogy valóban állt templom Batykon. Ha pedig létezett, akkor annak sokkal korábban kellett épülnie, mivel a török korban sem anyagi, sem egyéb lehetőségek nem nagyon voltak a templomépítésre. Sajnos a korábbi források nem írnak Batyk templomáról, pedig a 16. század közepén Gáspár mester egerszegi plébános végigjárja az egerszegi és kapornaki kerület plébániáit, hogy megállapítsa azok kárait, hiányosságait. Jelentésében ír Zalabér, Zalavég és Zalaszeg plébániájáról is, de szót sem ejt Batykról.

366 Nem szól azonban Türjéről sem, ami esetleg magyarázatát adhatja a források hallgatásának. Tudjuk, hogy a premomteiek székhelyükön pasztorációs tevékenységet is végeztek, sőt sok helyen a plébániai 129