Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 20. század eseményei

Később a helyzet konszolidálódott, sőt bizonyos szintű »szocialista jólét" teremtődött az országban. A rendszer viszont nem bírta megtagadni önmagát, a falubeliek minden lépését figyelemmel kísérték a párt és rendőrség beépített besúgói. Ezekről a megfigyelésekről a helyi Tanács iratai közt és a párt archívumában is fennmaradtak titkos iratok. A Kádár-rendszer erős központosítást hozott létre, ami az 1960-as évek végére teljesedett ki. A kibontakozó körzetesítés hatására a kisebb falvak önállóságát megszüntették, nagyobb közigazgatási egységeket hozva létre. 1969. június 29-én Zalabéri Községi Közös Tanács néven. Zalabér székhellyel Zalabér, Batyk, Dötk, Pakod, Zalavég is körzetesítésre került az Elnöki Tanács határozata értelmében. Ezen a napon Zalabérben tartotta utolsó ülését Batyk Községi Tanácsa, jelen voltak Takács Ferenc V.B. elnök, Leránt János, Balogh Ferencné, Bangó József, Tóth Ferenc, Németh Kálmán, Rózsa Tibor, Perom Rezső, Perom Lajosné, Mázsi Jánosné, Pál Józsefné tanácstagok, Balogh Ferenc MSZMP, titkár, Laki István Népfront elnök és Húsz István a Járási Tanács V.B. elnöke. Az üléstől távol maradt Mészáros Ferenc, Németli János és Bognár László. A napirend értelmében az önálló tanácsok közös tanácsba szervezése folytán a megszűnő tanács bizottságainak a visszahívása volt, előadója pedig Takács Ferenc. A tanácsülés 11 szavazattal, ellenszavazat nélkül megszavazta az utolsó határozatát, a 8/1969. számú határozatot. „Л tanácsülés visszahívja a Végrehajtó Bizottságot, a Gazdasági-Községfejlesztési, Szociális-KulturálisEgészségügyi Állandó Bizottságát és a Szabálysértési bizottságát, amelyek azonnali hatállyal megszűntnek tekintendők. Visszahívja továbbá a gyermek és Ifjúságvédelmi Bizottságot is."

362 Nem csak a Tanács került azonban körzetesítésre, hanem 1969. január l-jével a Tsz. is megszűnt, „Közép-Zalamenti MGTSZ' néven egyesült Zalabér, Dötk, Pakod, Zalavég szövetkezeteivel. Nemsokára az iskola is megszűnt a faluban, az is Zalabérbe került. A körzetesítés a legnagyobb károkat okozta Batyknak, hiszen minden intézményt elvittek a faluból, az irányítás idegen emberek kezébe került, akik leginkább Zalabér érdekeit képviselték. Egyedül a Tsz. átszervezése nem járt hátránnyal Batyk számára, mivel állattenyésztő-telep, géptelep és tárház, majd a 80-as évekre terményszárító épült itt. A '60-as években a „Közlekedéspolitikai Koncepció" is változásokat hozott Batyk életében. A közlekedés és áruszállítás nagy részét a közutakra kívánták átterelni. 1964-ben a Minisztérium megtiltott minden felújítást a Zalabér-Sárvár és Türje-Balatonszentgyörgy vasutakon, ennek ellenére 1970re mégis megépülhetett a Zalabér-Batyk nevű vasútállomás a zalabéri és a türjei állomások helyett. Új vonalra kerültek a korábbi vasútvonalak is. Nem sokáig működhetett teljes kapacitással a falu új állomása, mert 1973. november 28-án döntöttek a Zalabér-Batyk-Sárvár vonal végleges megszüntetéséről, 127