Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A földek tagosítása és a jobbágyfelszabadítás
A világosi fegyverletétel után Haynau és emberei igyekeztek megfélemlíteni az országot. Báró Vernhard tábornok, Pécs kerületi parancsnok október 15-én kiadott rendeletében intézkedett a fegyverek begyűjtése valamint a rablók és fegyvert fogók ellen hozandó rögtönítélet ügyében. A tábornok rendeletét a megyei aljegyzőnek és a járási alszolgabírónak kellett kihirdetnie és megmagyaráznia a vármegye falvaiban. Ennek megtörténtét 1849. október 30-án kelt levelükben Batyk helység elöljárói bizonyítják. A levél aláírói: ifjú Laki József a helység bírája, Lőrincz József öreg esküdt, Pagacsics Ferenc, Jakab Ferenc, Vincze György esküdtek, a jegyző távollétében Székely József végedi jegyző által írásba foglalva. A fegyverbegyűjtésről szóló rendelet alapján a mindenkori batyki falubíró tarthatott fegyvert magánál. Mivel sem mezőőr, sem hegypásztor nem volt, ezért ő volt az egyetlen ember, akinél fegyver maradhatott Batykon. 300 A földek tagosítása és a jobbágyfelszabadítás A 18. század végére és a 19. század elejére a magyar mezőgazdaság egyik nagy problémájává vált, hogy a birtokok többsége egymástól távol, a falu határának különböző dűlőiben feküdtek. Ezért a földek művelése körülményes és bizonyos értelemben gazdaságtalan volt, mivel a megközelítés miatt sok idő rárakódott a tényleges munkaidőre. Ennek kiküszöbölésére szolgált az úgynevezett tagosítás, amelynek során közös megegyezés alapján az egy birtokoshoz tartozó földeket egy tagba vonták össze a falu határának átrendezésével. Magyarországon a reformkorban kezdődött el a különböző falvak területén szétszórtan fekvő birtokok tagosítása. A szomszédos Végeden Zalabéri Horváth János királyi kamarás, végedi birtokos kérésére már 1840ben sor került az első kísérletre, ami lényegesen megelőzte az ország távolabbi vidékein zajló tagosításokat. Nem sokkal a később Batykon is sorra kerülhetett a tagosítás, mert 1845. május 26-án a vármegyegyűlés tárgyalta a batykiak és végediek kérését, miszerint az arányosítás eszközlésére egy választmány kiküldését kérik. A tagosítás során nemcsak egy tagba kerültek a több helyen levő birtokok, hanem elkülönítették egymástól az úri és jobbágyi tulajdont is. Az elkülönítés és tagosítás során különböző sérelmek érték a falubeli jobbágyokat. 1845. november 10-én a batyki jobbágyok a legelőjük elkülönítése érdemében szenvedett sérelmek orvoslását kérik. A következő évre sem oldódott meg a legelő problémája, mert március 2-án a vármegyei közgyűlés újra tárgyalta a batyki jobbágyoknak a legelő elkülönítése ügyében benyújtott panaszát, az őket ért sérelmek megvizsgálását kérik, és jelentést sürgetnek az ügyben. 301 102
