Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Közigazgatás az 1850-es évektől

csak annyi volt a haladás a korábbi zűrzavaros állapotokhoz képest, hogy a terület és súlymértékek bécsi, a folyadékmértékek pozsonyi lábon álltak. Mivel a mezőgazdaság jövedelmezősége az utóbbi 10 évben nem nagyon változott, a jelentés csak azt tudta megállapítani, hogy a „termesztvények mennyisége a népesség eltartására elegendők."

32 Ez az egyik nézőpontból szemlélve örvendetes, hogy a lakosság képes önmaga ellátására, más oldalról vizsgálva szomorú, hogy az árutermelés és piacgazdaság felé tett lépések megtorpantak. Legfőbb igavonó állatnak a 80 ökör és a 19 bivaly számított. A juhok száma 1200-ra, a sertéseké 300-ra szaporodott. A tyúkok számát nem is jegyezték, csak azt, hogy csupán közönséges fajta van belőlük, amely természetes úton szaporodik, mesterséges költés nincs. Az összesítésben szerepelt még: 15 mázsa kender, 4 mázsa borkő, 30 font méz, 160 akó tej, 24 mázsa gyapjú, 30 akó zsíranyag, 200 mérő repce, 20 font toll és 100 darab bőr. Külön tételként foglalkoztak a bortermeléssel. Sajnálattal állapították meg, hogy szőlőnemesítés egyáltalán nincs, csak a régi, meg nem nevezett, de minden bizonnyal direkt termő fajtákkal foglalkoztak, így aztán a falu szőlőhegyén termelt borok továbbra is harmadosztályúak maradtak. Ugyanebben az évben elkészült egy másik összegezés is, amely a termelési folyamat fontos szereplőiről, a cselédekről szolgáltat adatokat. Számuk összesen 104 fő, ebből 63 férfi és 41 nő. Az összesből: szolga 28 szolgáló 26 szakácsné 2 gulás 3 juhász 1 kocsis 6 mindenes 1 dajka 2 béres 24 csősz 1 bojtár 1 malmos 1 gazda 1 birkás 4 tehenes 1 kanász 1 hajdú 1 Családi állapotuk: a férfiak közül 35 nős, 4 özvegy és 24 fő nőtlen volt. Merőben más a helyzet a nők esetében. Nekik 28 szolgálói állás jutott, ketten a dajka, ketten pedig a szakácsnői munkát vállalták. A többi 9-ről nem tudunk. A szolgálók közül 39 hajadon és 2 özvegy volt, férjezett egy sem akadt közöttük.

33 Ismerve sorsukat és kiszolgáltatott helyzetüket, az előbbi arány természetes. A férjek ezt a státuszt semmi szín alatt nem engedélyezték feleségüknek. A házasságkötés előtti szolgálói munkaviszony még a későbbiek folyamán is elég nagy teher volt a nőknek, ezért szülőfalujukban azt ritkán vállalták, mert férjhezmenetelüket alaposan megnehezítette. Más falukban 93