Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Fordulópontok a 19. században - Közigazgatás az 1850-es évektől

vállalt néhány évi szolgálói munkával szert tettek olyan összegre, ami biztosította legalább a stafírungjukat, amit a szegény családok leányai egyébként nehezen tudtak előteremteni, a távolság és az idő múlása pedig lassan elhomályosította a múltat. A 26 szolgáló megléte feltételez a faluban legalább annyi jómódú családot, aki megengedhette magának, hogy háztartási alkalmazottat tartson. Ezek zöme az izraeliták közül került ki. Ekkor tájt jött divatba a „selyembogár" (selyemhernyó) tenyésztése, de csak ott vált lehetségessé, ahol elegendő „szederfa" (eperfa) volt. A gyors tájékozódásból csak arra kapott választ a hivatal, hogy Pacsán nemhogy szederfakert nincs, még egyesével is alig található az egyre keresettebb fából.

34 A propaganda megtette a hatását, és ha magánterületen nem is, de az országutak mentén elkezdődött az eperfák ültetése, amelyek még a 20. században is szegélyezték a környék főbb útvonalait. A közigazgatás nagy próbája volt 1857, amikor a fiatal Ferenc József Budára látogatott majd országos körútra merészkedett. Arany János a császár dicsőítése helyett megírta a Walesi bárdok с balladáját, a hivatal azonban kénytelen volt eleget tenni a felhívásnak, hogy az uralkodó dunántúli útját biztosítsa, és illő tiszteletet, hódolatot mutasson. A látogatást nagy izgalom előzte meg. Hatalmas megkönnyebbülést jelentett, amikor kiderült, hogy a menet csak áthalad a községen. Mégis számtalan értekezlettel, bőséges levelezéssel járt az előkészület. A főszolgabíró július 30-ra hívta össze a legtágabb értekezletet, amelyen rögzítették, hogy a járás mivel tud hozzájárulni a császári menet pompájához. A legnagyobb gondot a fogatok biztosítása jelentette. A járástól 8 négyes, 129 kettős és esetleg egy nyolcas fogatot kértek. A menet programja: VIII. 15-én Füred-Keszthely, 16-án KeszthelyKapornak-Zalaegerszeg-Zalalövő és Körmend. A pacsai jegyző azt vállalta, hogy a diadalkaput időben felállíttatja, de a kísérő fogatokról semmi biztosat nem tudott ígérni. Nincs jele annak, hogy a lakosság a passzív ellenállás tudatos vállalásával bojkottálni akarta volna a rendezvényt, de tény, hogy a fogatok tulajdonosai mindenféle kifogást hangoztattak, hogy miért nem lehetnek részesei a nagy eseménynek. A jegyző csak azt tudta jelenteni mély hódolattal, hogy „a lótulajdonosok rendiül rendre felkérettek", „de csak egy bízott a lovában", „tehát csak egyetlen egyet lesz képes a község kiállítani", de az sem fogat, hanem csak kíséret.

35 Most jól jött, kibúvónak is elfogadható volt, hogy itt apró „parragi" lovak vannak, amelyek erre a feladatra alkalmatlanok. Végül a pacsaiak megúszták egyetlen lovas kísérettel a parádét, mert a kapornakiak elvállalták a Pacsától Szentmihályig adnak még négy főt „őfelsége melletti futtatásra". A négyből háromnak volt megfelelő ruhája, a negyediknek azonban már nem. Ezért az „ő számára ümög meg gatya igényel94